Dübörög a marketing

Reklámblog - biztosan van már ilyen is, de nem baj...

Savanyú a ...
2006.02.24.
Akarni és - teszem hozzá - erőlködni a vécén kell, tartja a mondás. Szóval egy reklám, amelyben egy teaház vendégasztalán literes citromlé áll és a pincér a tálcán az apró teáscsésze mellé még egy literes citromlevet hoz, nos talán ezt nevezhetjük túlzásnak, nagyon akarásnak. Bár le sem tagadhatja ez sem magáról, hogy magyar reklám. Más kultúrákban már attól is ferde szemmel néznek az emberre, ha tejszín vagy vaj helyett pár csepp citromot önt az isteni nedűbe. De ha már mindenáron a limonádévá alacsonyított teánál maradunk, úgy ajánlom a reklám készítőinek, térjenek be egy igazi teaházba - szerencsére egyre több van belőlük, s nem csak a fővárosban -, hogy megtudják mi a különbség citromlé és citromlé között. Mert az fel sem tételezem, hogy otthon lenne citromfacsarójuk.

Akció akció hátán
2006.01.30.
Aszondja a banner, hogy most válasszak 2998 darab akciós utazás közül. Megkérdeztem, nincs olyan, amelyik nem akciós. Kéretik mindenkinek bekapcsolni a logikai áramköröket. Ha nincs akciós út, akkor egyik sem az, csak a nevében. Két száz forintos, fonnyadt alma közül egyik sem akciós, csak akkor, ha van mellettük százötvenért hibátlan. Hadd ne kelljen bővebben levezetnem... (Emellett ha netán volt nem akciós út, az pedig csak azt jelentheti, hogy azok keltek el előbb, óvakodjunk az akciósból választani.)

A viszonyítás elve kimondja, hogy az eladni kíván áru mellé kötelező tenni valamit, ami sokkal drágább vagy sokkal trébb, mert csak így keletkezik az az érzés a vevőben, hogy ezt megéri megvennie. Ahogyan Schwarzenegger is csak úgy tűnt ki két fejjel a tömegből a Twins című limonádéban, mert apró ázsiaiakat állított melléjük az állítólag zseniális rendező.

Száz forintnak ötven a fele, ötven forintnak viszont 2 az egy százaléka
2006.01.02.
Már nem is mondunk semmit. Csak közöljük a visszhangozzuk a népbutítást. A szabvány levél feladási díja a Magyar Pistánál 50-ről 52 forintra emelkedik. Akárhogy számolom, 4% emelés. A PR hír azt adja tudtomra, hogy átlagosan 1%-kal emel a posta. Hja. Lehet, hogy a négy tonna feletti kék traktorok feladási díja 3%-kal csökkent és így jött ki az átlag 1 százalék, de ezt akkor is pofátlanság így előadni. Miért nem lehet kerek-perec beleröhögni a pofánkba, hogy emeltünk bazeg, 4%-ot bazeg (az ÁFA csökkenés ellenére!), úgysem tehettek más, mint fizettek?!

[Az ügyhöz tartozik, hogy az esti híradások viszont korrekten a 4%-ról beszéltek és nem az átlagos emelésről. Ennyi a különbség az objektív tájékoztatás és a hazug PR között.]

Rílmenz
2005.12.19.
Erről a reklámról legalább lerí, hogy magyar. Nincsenek benne fotosoppal cserélhető elemek (újság, csoki, autó) tehát nem világreklám, de nem is olyan hazai reklámfilm, mely próbálja elhitetni magáról, hogy nem magyar, amikor is a szinkronhangok szándékosan mást mondanak, mint amit a szereplők tátognak. Ebben két luxus**va lopja a napot a bárban, az ablakban természetesen, mint az ázsiai bordélyok kínálata, s közben a panorámablak másik felén, az utcán egy hiperelegánsan öltözött férfi megnézi saját tükörképét az üvegben. A két nő pedig csillogó szemmel nézi őt. Hogy félre ne értsük, természetesen a férfi ruházatától rebeg oly erotikusan a hölgyek szempillája, megkapjuk az arcunkba a szlogent is, a cég nevével. Real Men's. Így ahogy írva van: Reál mensz. S ez még egy kétséget elolszlat a nézőben: ilyen keveret angolságot csak mi magyarok bírunk elkövetni. Gratuláljunk a hazai versenyzőnek!

A BKV felzárkózik
2005.12.18.
Az Amerikát meghódító csúnya fehér emberek azt a szlogent szajkózták, miközben fegyverekkel nyomultak be az indiánok közé, hogy 'Békével jöttünk.' Ki is írtották őket, némely törzseket teljesen. Furcsa mód Amerika imád népirtásról beszélni volt Jugoszláviában, Szaddámiában, náci Németországban, de a történelmet itt el is vágják és magukról sosem. Aztán amikor jön egy Tim Burton és a Támad a Mars! című ízlésficamában a marslakók szájába adja ugyanezt a szlogent miközben lézerfegyverrel tizedelik az amerikaiakat, akkor meg senki sem érti.
Ezt csak azért írtam le, hogy rávilágítsak, amit a BKV csinál évről-évre karácsonykor az nem újkeletű, csak jól bevált. S ezzel szépen behozzák a lemaradást, amit a MÁV PR-ja ver rájuk. Például minden aranyvasárnap közlik, hogy a várható (buta bevásárlólázas) tömegre való tekintettel sűrítve közlekednek a metrószerelvények, aztán valahogy mégis 8 perc a menettávja két hernyónak. Mint egy átlagos szükre, szomorú vasárnapon. Komment az már végképp nincs a történethez.

Libri
2005.12.17.
Mindenki kedvenc könyvesbolt-hálózata ismét lépett. Nekem, mivel egy törzsvásárlói kártya boldog tulajdonosa vagyok, küldtek egy karácsonyi kupon-füzetet. A tömbben 20-30 konkrét könyvre szóló bón van, egyenként kb. 500 Ft engedménnyel. (Bár a Dalí album most tízezer helyett kilencezer, ami a bolondnak is megéri.) Ez eddig nagyszerű, sőt jópofa! Ellenben a füzetben találhatók még kupopnok is, melyek nem konkrét könyvre, hanem konkrét Libri üzletbe szólnak, és 5% kedvezményt biztosítanak egy vásárlás erejéig. Ez a kedvezmény más kedvezménnyel nem vonható össze! A logikai áramköreim itt sültek ki először, majd újradrótozás után másodszor is. Ugyanis 5% kedvezményt állandó jelleggel biztosít a törzsvásárlói kártyám (a jobbaknak 10%-ot). Mivel van kártyám, kaptam egy kupont ajándékba, amit nem vonhatok össze a kártyámmal, de nem is ad nagyobb kedvezményt. Most mi?
Adjam valakinek ajándékba? Nesze bajeg, könyvre nem futotta, de ha veszel valamit magadnak, akkor beszállok 5% engedménnyel?! Merry X-mas!

Kedvencünk a MÁV
2005.12.11.
A szóvivőknek nem lehet könnyű a dolguk. Mindenfélét a szemünkbe kell mondaniuk, a PR szabályai szerint legtöbbször nem valós dolgokat. De mégis kit szóljak meg, ha nem őket, a lökhárítót a nép és a képviselt 'grénum' között. Kavalec Imrét a MÁV szócsövét pedig még kedvelem is. Évekig ébreszett reggelete a rádióban azzal, hogy nem kaptak vonat késéről hír és én ezt minden reggel el is hittem addig, amíg fél óra alatt le nem értem az állomásra és rá nem döbbentem, hogy az én vonatom már megint _A_ kivétel.

A szóvivő úr viszont most azt találta mondani, hogy a telefonon megrendelt helyjegyeket december 11-től egy nappal a vonat indulása előtt ki kell váltani a pénztárnál, nem elég 20 perccel az indulás előtt mint addig. Az indoklás érthető és világos. Ha valaki mégsem veszi meg a helyjegyet, akkor azt az utolsó 20 percben már nagy valószínűséggel nem tudják eladni. Rajtuk marad (az extra haszonnal együtt), aztán a köztes megállókon felszálló suttyó nép elfoglalja a helyeket helyjegy nélkül. Mert a köztes megállókon, ugye nem lehet helyjegyet venni. Csak Budapesten és a nagyobb városokban, ahová a helyjegyes vonatok közlekednek. Az persze le van szarva, hogy a telefonos rendelést épp ezért találták ki, hogy ha valaki vidékről menne fel Pestre majd onnan tovább egy helyjegyes vonattal, akkor neki ne kelljen már az utazás napja előtt egy külön alkalommal csak a hülye helyjegy miatt Budapestre utaznia. Szóval ezt a gyakorlatot most megszűntették. Mit lehet tenni? Joguk volt hozzá. Pofájuk is. Rendben van. De hogy emellé a szóviővel azt mondatják, hogy az intézkedéstől a sorok rövidülését várják a karácsonyi csúcsban a pénztáraknál, az már a parasztvakítás teleje. Ha valaki vasárnap utazik eddig vasárnap állt sorba a helyjegyért. Most szombaton fog. A vasárnapi sor csökkent, a szombati nőtt. Tessék mondani, annyira bennfentes a MÁV, hogy a főnökfejes ötéves unokája dolgozik döntéshozókét? Mert csak őbelőle tudnám kinézni, hogy ezt tényleg sorcsökkenésként fogja fel. Csakhogy ő még nem tud számolni.

Aszta-baszta Fiesta
2005.12.10.
A Fiesta együttes a válogatáslemezén új hangokkal kísérletezik - kotlotta ki magából valamely ifjú gyarkornok. Ezen még dolgozzatok, csibéim, mert vagy válogatáslemez és akkor a régen, már egyszer felfuttatott dalokból szeretnének kis ráfordítással még egy véres bőrt lenyúzni, vagy új hanggal kísérleteznek, de akkor azt meg hívjuk másként. Persze tudom, hogy a legbarmódbb módszer, hogy ha leszállóágban levő együttes vagyunk és találunk a fiókban egy olyan szar számot, amit régen nem mertünk vállalni és nem tettünk fel albumra (hely lett volna, mert a magyar lemezek hossza 40 perc körüli marad amíg a föld ki nem hűl és meg nem...) azt most rátesszük a válogatáslemezre. Gondolom erről szól cikknek álcázott reklám is, csak ha ilyen béna címet adtok neki, akkor nem fogjuk elolvasni.

Golyós reklám
2005.11.21.
Apró logikai malőr, mert PR embereink megint azt hitték, hogy elég a látvánnyal lenyűgözni a népet, meg mellé öt darab és így, ebben a sorrendben még nem levédett szóból álló szlogen és akkor megvan a jó reklám. A képen tehát San Francisco utcáin ezúttal nem a nyomozópáros hanem pár ezer darab színes labdacs gurul lefelé. A felirat ezt mondja nekünk: "Bravia színek, nincs hozzájuk fogható". Rrrrrrendben. Szóval nekem nem Bravia televízióm van. Ezáltal nem láthatom a csodálatos színeket, melyek csak az említett tévén láthatók, mert nincs hozzá fogható. A gyenge színek viszon nem gerjesztenek bennem vágyat, hogy vásároljak egy Bravia tévét.

Stréberek levezethetik, hogy ha pedig Bravia tévén látom a csodálatos színeket, akkor miért nem fogk Bravia tévét venni.