Kellemes ünnepeket!

Boldog Karácsonyt, kellemes ünnepeket mindenkinek!

Csak így, a szeretet ünnepén. Párdon! Akkor a katolikus egyház ünnepén. Ajvé! A fenyőünnepen? Na nem, ha egy kivénhedt amerika majmoló-másoló lenyúlhatja ezt a címet, akkor ezen sem. Próbálkoznék még: a fenyőfagyilkolás ünnepén? Túl morbid? A bejglisütő, karácsonyfaégő-gyártó, csillagszórómártó, csomagolópapír-merítő kisiparosok ünnepén? A karácsony előtt lejáró szavatosságú szaloncukka és bájgli szezonján, hogy biztosan vegyél még egy kört belőlük huszadika után? A nagy bevásárlások, pénzköltések, idegeskedések, tömegjelenetek, autós anyázások fesztiválján?

Szeretet és béke? Ugyan már! Az csak a kifulladt megpihenés perce. Addig pörgés van, mindenki az utolsó teendőit végzi. Még bevásárol picit, még csomagol egy keveset, még megsüt egy süteményt hátha mégis eljönnek ángyiék, még takarít, díszít, dekorál és noszogat, hogy mások is készüljenek úgy, mint ő. Csendes, meghitt, áhitatos várakozás? Azt elintézi az ádventi koszorún a következő gyertya meggyújtásával, esetleg a rórátékon, de a napok sürgéssel-forgással telnek. A Szent este nem eljövetel, hanem deadline, határidő. Amivel kész vagyunk addig az megvan, a hiányosságokat elleplezzük, eltakarjuk, és áhítattal lehunyjuk a szemünket (de jó is pihenni egy kicsit).

Lehetne elmenni abba az irányba, hogy meg kéne pihenni és magunkba szállni már huszadika környékén. Szót kéne ejteni a kényszeres adakozásról, a szeretet anyagiakkal történő kifejezéséről, különösen a szegények, hajléktalanok irányában. Adomány hagyomány, Aranyág, jótékonysági koncertek, és a nem minden lekifurdalástól mentes évi egyszeri kalapba dobott pénz az aluljáróban. Mintha Scrooge-ként elég lenne évente egyszer adakozni. Lelketek rajta! De ez nem Karácsony. Még csak nem is karácsony. Ez csak a megcsúfolása annak, amit így neveztek egykor.

Kinek nem inge, nem veszi magára. Ugye?

Itt vannak például a webszerverek. Kicsiny programok, robotok. Ugyanúgy működnek az ünenpek alatt, mint máskor, nekik semmit nem jelent a piros betű a naptárban. A Fókusz online weblapja például egy helyen azt mondja Agatha Christie-ről, hogy "szernő". A nyomozó elme egyből kitalálja, hogy nem lehet félregépelés, valószínűleg az írónő és a szerző szavak összevonásából keletkezett. Ajánlom az Akadémiai Szótár Lexikon szerkesztőinek a figyelmébe. Az újabb látnivaló egy reklámfelirat a számítógépes játékokkal foglalkozó weboldalon (Gamestar Online). "Akarsz egy eredeti játékot?" A kérdésben minden benne van. Az, hogy nálunk nem olyan egyszerű eredeti játékot venni, mert baromi drága. Hogy emiatt a fiatalok gépein található játékok zöme nem eredeti. És ezt tudják is. S ahelyett, hogy változtatnának a helyzeten, csak sírnak, hogy mindenki letölt, másol. Azért nem sír senki, hogy a kereskedők hogyan kalkulájják ki a 20 dolláros (4000Ft) játékra a magyar 7200Ft-os árat. Akarsz eredetit? Igen, de megvenni nincs pénzem, másolni nincs pofám, így csak szomrkodom, mint a mostanában összeválogatott karácsonyi noveeláskötetek szinte minden szereplője. Üssünk csak fel egyet, bármelyiket! Magyar írók karácsonyi novellái. Elhazudott segély, éhezés karácsonykor, rokonok halála a télben. Csupa megindító történet. Szeretetteljes Jézus várás azonban nincs sehol. S ha már a könyvekben sincs, akkor hol keressük?