V mint Vendetta

(IPC/DC Comics)

V for Vendetta
© 1998 DC Comics

Ez az írás csakis abból a célból született, hogy tudatosítsa: a V for Vendetta című film nem a Wachowski testvérek műve. Annyiban csak az övék -, hogy képregény-filmes példánál maradjunk -, mint amikor a Batman című filmben Joker és bandája beszabadul a múzeumba és rikító festékkel összekenik a műalkotásokat. Ami értékes a műben az mind az eredeti alkotó érdeme, amit az összemázolók adtak hozzá, attól lehet, hogy dögösebben néz ki, de jobb nem lett.

Ha tehát ilyen hangzatokkal támad minket a filmes sajtó, hogy a vakovszki testvérek most megmutatják nekünk a sötét jövőt, akkor a legjobban úgy járunk, ha a nevüket fejben kicseréljük az eredeti alkotó, Alan Moore nevére. Alan Moore megmutatja nekünk a sötét jövőt. Alan Moore szellemi szárnyalása határtalan, és mesterien ötvözi az angol és európai történelem eseményeit, alakjait egy elképzelt világ képeivel.

A vakovszki testvérek a gyönyörűen összelopkodott, és elismerésre méltóan tálalt Mátrix óta kapálóznak. A Mátrix folytatásai természetesen nem arattak már akkora sikert, mint szerették volna. Ezután megpróbáltak képregényt írni (Doc Frankenstein), de csak egy szánalmas zombitörténetre futotta tőlük, melyből tizenkettő egy tucat manapság (The Walking Dead, Zombie King, Living with Zombies, Wake the Dead, 30 Days of Night) és a konkurencia magasan verte az ő kis kreálmányukat.

Ezután valószínűleg görcsösen próbáltak visszanyúlni a gyökerekhez. Mi lehetett a Mátrix sikere, amit úgy szerettek volna megismételni? Világos: a szándékos vagy nem szándékos utalások tömkelege, melyre olyan szépen építhettek a szakdolgozatíróktól kezdve a 'tudományos' mátrixfilofóziás munkák megírói. Mit jelenthet egy karakter, hely, tárgy neve, miért van az idézet az ajtó fölött, mire utal egy öltözék? Az igazi Mátrix-rajongók ezen éveket képesek vitatkozni. Nosza, ezt próbálták megismételni.

V írója, Alan Moore amellett, hogy egy zseniális (tehát nem normális) író, hihetetlen aprólékosan dolgozza ki történeteit, a műveiben utalás-orgiákkal találkozhat az a bátor olvasó, aki nem csak átfut egy rajzos regényt.* Ahogyan a From Hell (Pokolból) és a LOEG (A szövetség) esetében, a V for Vendetta is több oldalnyi utalásgyűjteményt tudhat maga mögött. A neten is könnyen megtalálható egy igényes példány. Hát akkor rendben van, gondolták a testvérek, ez jó lesz. Megfilmesítjük, aztán majd a rajongóink belemagyarázzák az ő kis fantazmagóriáikat és majd megint akkora mítosszá válik, mint a Mátrix.
Vendetta - Upside Down

Hát nem vált.

Egyik oka ennek, hogy a szokásos, bunkó, amerikai stílusban úgy vezették elő a filmet, hogy na ez majd olyan vízió lesz, mit a Mátrix, akkorát fog szólni, olyan siker lesz stb. stb. Sosem tanulják meg, úgy tűnik, hogy amit így adnak elő, az sosem lesz akkora siker, sosem szól akkorát. Egy valamit hoz, nagy kasszasikert, mert az emberek hisznek a beharangozónak, beülnek rá, de a DVD változat eladási adatai sosem jelennek meg, pedig valószínűleg beszédesen mutatnák, a tetszési indexet.

V esetében nem sikerült tehát a tényleges áttörés, és az anyagi sikeren túl azt a fajta sikert elérni, amikor fanatikusok klubokat alapítanak, napokon keresztül elemzik a dialógusokat, jeleneteket, nem készült azonnal paródiafilmek tömkelege. Nem nézik meg az emberek ötször-hatszor újra és újra sem.

Az utolsó bukásmérő egy ilyen filmnél természetesen a képregényolvasók véleménye. Pontosabban ennek elmaradása. Az utolsó képregényfilm, melyet a buborékos kockák rajongói dícsértek, a Batman Begins volt. A V esetében talán az apátia, ami a leginkább jellemző a közösségre. Az tudnia kell a kedves olvasónak, hogy Alan Moore-ra félistenként tekintenek a rajongók. De a műveiből készült filmbekből két ízben kiábrándultak már, s mivel ettől a feldolgozástól maga Moore határolódott el hónapokkal a bemutató előtt, a rajongók már tudták, hogy ami a vászonra kerül az nem az ő szájuk íze szerint való lesz. Így már szitkozódni, dühöngeni sem volt igazi okuk, inkább hallgatnak.

Alan Moore 'elmebaja' egyébként ezen is lemérhető, hogy aki ennyire igényes és mesteri tud lenni egy-egy történet megalkotásánál, és Hollywood két művét is finoman szólva széjjelbarmolja, az harmadszor is képes nekik adni a művét feldolgozásra. Pedig a V for Vendetta eredetileg ízig-vérig angol képregény. Az IPC által kiadott Warrior magazinban jelent meg folytatásokban és fekete-fehérben és hatalmas sikerrel. Miután a kiadvány megszűnt és a sorozat befejezetlen maradt, több kiadó is megpróbálta befejezni. A Warrior történeteit a DC Comics adta ki és így az övék lett a befejezett, teljes Vendetta közlésének a joga is. A sorozat, immár színesben, 10 folytatásban jelent meg a DC logója alatt.

Vendetta - Anarchy

A történetről egyrészt hatalmas mennyiségben található cikk és elemzés található széles-e kibertérben, másrészt pedig ez tényleg olyan történet, amelyről nem lehet eleget írni, tessék szépen elolvasni. Ezért csak a legszükségesebbeket szeretném közölni a még itt levő, kedves olvasókkal. Ha nem futott volna annak idején egy V című sorozat** a televíziókban akkor valószínűleg ennek a képregénynek a címe szimpla V lett volna. V a főszereplő, álarcos neve, melynek eredetét, jelentését sokféleképpen tálalják a regényben, és nagyon sok V betűs szóval kapcsolatba hozható ezért a Vendetta csak az egyik jelzése, jelentése lehet. Az alliteráció még napjainkban is hatásos elem, mi más lenne a magyarázat arra, hogy rajongók még mindig elájulnak attól, hogy a Sandman főszereplőinek neve mind D betűvel kezdődik, és ugyanilyen eredményes hatásvadászat az, hogy a V mind a harminc fejezetének címe egy V betűvel kezdődő szó. (Voice, Veil, Venom, Vengeance, Valhalla...) V világa egy kitalált, de nagyon is elképzelhető jelen. Az alternatív Angliában egy fasiszta párt van hatalmon, s ahogyan ez Olaszországban történt, itt is megjelennek az anarchisták, mint a fasizmus ellenfelei. V egy anarchista, akit elkapnak és a börtönévei alatt, több társához hasonlóan kísérleteket végeznek rajta. Ő az ötös (római számmal V) cella lakója. A balszerencsés társakkal ellentétben V túléli, sőt sikerül megszöknie. Monte Christoként éveken át tervezgeti bosszúhadjáratát. Minden ellen, amely ártott neki, amely szerinte rossz. Leszámol a fasiszta vezetőkkel, leszámol az egykori őreivel és a kísérletet végző orvos brigáddal. És igyekszik leszámolni azzal a gépezettel, amely mindezt, a faszizmus felemelkedését, a táborokat, lehetővé tette. Ez pedig épp az angliai parlamentáris rendszer. V célpontjai közt szerepel hát a miniszterelnöki hivatal, a parlament, a bíróság.

A történet másik főszereplője Evey a fiatal lány. A történet elején épp a prostitúcióra adja a fejét, mely ebben a rendszerben halálos bűn. Szerencsétlenségére épp egy rendőrt szemel ki első kuncsaftnak, aki társaival együtt elfogja Eveyt, s úgy tervezi, elszórakoznak vele, majd utána a törvény adta joguknál fogva megölik. Ebből a helyzetből menekíti ki a lányt V. A rövid és halálos csata után elviszi a lányt a rejtekére és megmutatja neki mindazokat az értékeket, melyet ez a rendszer megtagadott. A filmek, a színház, a versek és regények, a zene világa, valamint V karaktere elvarázsolják a lányt. Egy pillanat alatt V hatása alá kerül, de V valódi célja felszabadítani őt. Először magára hagyja a lányt, de amikor ő ismét egy függőséget választ (egy férfitól való függést) akkor brutális módon felszabadítja a lány elméjét. A történet végére sikerül.

V harmadik célja a nép, a tömeg felszabadítása. Az embereket agymossa és hipnotizálja az állami televízió és rádió. V tehát betör a televízióba és onnan adja le fejmosós, fejtágítós monológját. Eljut tehát arra a szintre, mellyel a mai gondolkodóknak megannyi baja van. Ugyanis ha az emberek zömét ennyire a média irányítja, elhiszik, hogy az a hír, amit látnak, hallgatnak, olvasnak, akkor az emberek jobbá tenni, felszabadítani is csak ezekkel az eszközökkel lehet(ne). Cseberből vederbe, egyik diktátorról a másikra.

S épp ezért látom elhibázott lépésnek, hogy megfilmesítették V történetét. Aki a képregényt olvassa, az még talán csettint, hogy ez talán egy jó gondolat, hogy ne legyünk ennyire mozgókép-függők De ugyanezt a mozi hogyan meséli el? Pláne később a tévékészülékek/monitorok képernyőjén? Öngól szagúnak érzem az egészet. Ha pedig ezt a rész kihagyták/átírták a forgatókönyvben, akkor pedig aljasságnak. És akkor rendben is vagyunk, elkönyvelhetjük, hogy ez tényleg egy Wachowski mozi.

* Ez a graphic novel magyar fordítása szeretne lenni, majd elválik, megragad-e a köztudatban
** Visitors - egy idegenek a földön típusú sci-fi