 |
|
Olvasószoba
Doctor Who Magazine 441.
A világ elsőszámú sci-fi magazinjának új száma interjúkkal, képregénnyel, karácsonyi előzetessel.
Swords
Ígéretes, magyar, digitális, fantasy, képregény. No, majd meglátjuk.
Codex Arcana magyarul -
Kátrány és Toll 2011/4 különszám
A Howard Phillips Lovecraft emlékének szentelt Dark Horse Presents 142. száma egy az egyben magyarul.
Olvasónapló -
Kátrány és Toll 8.
Két olyan történet melyet elsőre nem lehet hová tenni. És egy frappáns rémmese. Ez a Kátrány és Toll 8 tartalma.
Kihunyt a Láng (Fantastic Four #588)
1961 óta hirdette a magazin, hogy WORLD'S GREATEST COMICS. Áprilisban, az 588. számmal és egy megdöbbentő eseménnyel véget ért a Fantastic Four képregény.
Idegenek a paradicsomban -
Kátrány és Toll 2011. évi különszámok
A sokak által méltatott Idegenek a Paradicsomban című képregény (egy része) végre magyarul is megjelent a Kátrány és Toll különszámaként.
Szöveg nélkül -
Kátrány és Toll 7.
A Kátrány és Toll 2011 elején füzet-halmokkal lepte mag az olvasókat. Lássul először a normális számot.
Neil Gaiman: Anansi fiúk
Mese a mesékről, egy ikerpárról, az isten-létről az Elveszett próféciák és Dirk Gently sítlusában.
Kész átverés! -
Kátrány és Toll 6. + Kátrány és Toll 2010 különszám
Back to back érkezett a képregénymagazin két új száma, így az ismertetőket is göngyölegben adom.
Flashforward -
A jövő emlékei
Egy könyv mely sosem jelent volna meg magyar nyelven, hogy ha nincs a tévésorozat. Egy bukott tévésorozat...
Prince of Persia -
The Graphic Novel
Nem csak filmváltozat, hanem képregény is készült a sikeres játékból.
Minden üthető
Merengés az SLG kiadóról némi agykiloccsantással körítve.
Hathatós érvek -
Punisher: Six hours to kill
Stílszerűen 6. hó 6-án a Punisher #66-ban kezdődő 6 részes sorozatról.
>> Összes könyv
Dan Brown: Angyalok és démonok
(Gabo kiadó, 2004)Vannak ügyes zenészek, pontosabban magukat zenésznek hazudó producerek, akik a rajongók rövid memóriájára alapozva 4-5 évenként előrántják az egyetlen slágerüket amelyet valaha (valószínűleg hozott anyagból) megalkottak, aktualizálják és a közönség elé nyomják. Megvetjük őket és a felvilágosítás eszközével ("skacok, ezek saját maguktól lopnak!") harcolunk ellenük. De még ezek a vastagképűek sem merik azt megtenni, amit Mr. Barna csinál. A "író" úr ugyanis fogja az életében kiizzadott egyetlen egy regényvázlatát és szorgalmas palántaként több változatban is megírja belőle a történetféleséget. Egyetlen egy nagy hibát vét csak, hogy mindegyikre ráírja, hogy regény és még nyomdába is adja.
Ha nem így van, akkor világosítson fel valaki (aki nem elvakult DVC rajongó), hogy miért mindegyik regényének a főszereplője egy félénk egyetemi tanár, akiben mélyen egy James Bond van eltemetve, valamint egy tudós, vagány nő. Miért kezdődik két regénye is brutális gyilkossággal, egy bérgyilkos által kivitelezve, aki egy titokzatos szektafőnöktől kapja az utasításokat, akit nem is ismer. Miért az első oldal áldozatának lánya az egyik főszereplő? Miért mindig világméretű szervezetek körül bonyolódik a történet, ahol a fejesek a bűnösök? Miét hajnalban ugrasztják ki a főszereplőt az ágyból, hogy aztán (szinte) alvás nélkül küzdje végig a történetet?
Amíg eme soha meg nem válaszolt kérdéseket elhessegetjük magunktól, akár vethetünk egy pillantást az Angyalok és démonok című könyvre. Lehetne mondani, hogy Dan Brown könyvei olyanok, mint Guy Ritchie filmjei, mindenki azt szereti amelyiket legelőször látta, a többi már nem olyan meglepő és varázslatos, "csak" ugyanazt a színvonalat hozza... - de nem mondjuk. Mert noha ez a regény a Digitális erőd és a Da Vinci-kód között íródott, jóval a Deception Point előtt, mégis talán a legjobb, mind közül. Mondom ezt úgy, hogy ezt olvastam harmadikként az írópalántától. És ezt negatív értelemben teszem, mert hiába remixei ugyanannak az alapsémának a könyvek, nem egyenlő színvonalúak, fogalmazzunk úgy, hogy az angyalok és démonok a legdögösebb, legpergőbb rock vagy dance hall verzió.
A törtétnetre nem vesztegetnék sok időt, mivel a csoportok, szereplők, régmúlt művészek neveit kicserélve majdnem a Da Vinci-kódhoz jutunk. Ugyanaz a recept, ugyanaz a cselekményszövés. Titokzatos társaság üti fel a fejét (Opus Dei helyett az Illuminátusok), melynek titokzatos vezetője felbérel egy kíméletlen gyilkost, hogy teljesítse minden ördögi parancsát, melyek egy magasabb, megfelelően agyonbonyolított terv részei. Több magas rangú áldozat is van. Az egyikük lánya elindul a gyilkos után, maga mellé kapja az öregedő, de bevállalós professzort, aki természetesen véletlenül lesz a nap hőse, mivel őt eleinte csak tanácsadóként bérlik fel.
A kalandok során sokat menekülnek, repülnek, mindenféle bugyuta feladványokat oldanak meg, miközben elfelejtenek angolul vagy számolni, s melynek célja semmi más, csak, hogy az olvasó okosabbnak érezze magát a fiktív professzornál, és nagyon boldog legyen. (Aki pedig a szememre veti, hogy ezt már megírtam a DVC ürügyén, felhívnám a figyelmét, hogy ha az író ismétli önmagát, akkor a véleményező miért ne tehetné?) A történetszál sokat bonyolódik, több véletlen esemény is bekövetkezik, míg el nem jutunk a végkifejlethez, amikor is kiderül, hogy az a bábjátékos akire egyáltalán nem gondoltunk (épp ezért tudjuk a könyv felétől, hogy ő a főgonosz), aki ámokfutásba kezd, mindenkit kiiktat maga körül, kivéve a tweed zakója alatt titokban Superman jelmezt viselő főhős szerelmespárt.
A történetnek hiteles illetve misztukus ízt ad a Vatikán és/vagy világhírű szervezetek szerepeltetése, ám az író néhány általánosan ismert tényen kívül, melyet felsorol a könyv elején, mindent a fantáziájára bíz. Ez nem több, mint a már jól bevált példám sherlock Holmes a Hasfelmetsző nyomában, és ettől még lehet nagyon izgalmas, de könyörgöm, senki ne vegye már készpénznek a leírtakat. Azért mert az író közli, hogy a könyv helyszínei valósak, még nem kell azt hinnünk, hogy a fantáziálása is az. S mégis, az egyetlen dolog ami miatt ez a könyv nem annyira hisztériakeltő mint a DVC, az a túlzott játéka a valósággal. A pápa halála és a vatikáni események nyilvánvalóan nem igazak, ezért veszít a sztori a varázsából, míg a DVC-ben, csak háttérmunkáról olvashat a hiszékeny nép, ami akár igaz is lehet. Ezért ott a hiszti.
A magam részéről mindenkinek, aki még nem olvasott Dan Brown könyvet, ezt az egyet ajánlanám, akkor is ha a filmváltozat nem ebből készül, noha ez sokkal látványosabb lehetne. Talán az idei pápaváltás miatt kegyeleti okokból, talán más okból de a filmes átdolgozás nem az Angyalok és démonokat érte utol, így bátran ajánlhatom még egy ideig. Az első 500 oldalt. Onnantól úgyis tudjuk, hogy ki és miért tette amit tett, de megkíméljük magunkat néhány kínos jelenettől. befejezhetjük, ahogyan kedvünk tartja.
Hajrá!