 |
|
Olvasószoba
Doctor Who Magazine 441.
A világ elsőszámú sci-fi magazinjának új száma interjúkkal, képregénnyel, karácsonyi előzetessel.
Swords
Ígéretes, magyar, digitális, fantasy, képregény. No, majd meglátjuk.
Codex Arcana magyarul -
Kátrány és Toll 2011/4 különszám
A Howard Phillips Lovecraft emlékének szentelt Dark Horse Presents 142. száma egy az egyben magyarul.
Olvasónapló -
Kátrány és Toll 8.
Két olyan történet melyet elsőre nem lehet hová tenni. És egy frappáns rémmese. Ez a Kátrány és Toll 8 tartalma.
Kihunyt a Láng (Fantastic Four #588)
1961 óta hirdette a magazin, hogy WORLD'S GREATEST COMICS. Áprilisban, az 588. számmal és egy megdöbbentő eseménnyel véget ért a Fantastic Four képregény.
Idegenek a paradicsomban -
Kátrány és Toll 2011. évi különszámok
A sokak által méltatott Idegenek a Paradicsomban című képregény (egy része) végre magyarul is megjelent a Kátrány és Toll különszámaként.
Szöveg nélkül -
Kátrány és Toll 7.
A Kátrány és Toll 2011 elején füzet-halmokkal lepte mag az olvasókat. Lássul először a normális számot.
Neil Gaiman: Anansi fiúk
Mese a mesékről, egy ikerpárról, az isten-létről az Elveszett próféciák és Dirk Gently sítlusában.
Kész átverés! -
Kátrány és Toll 6. + Kátrány és Toll 2010 különszám
Back to back érkezett a képregénymagazin két új száma, így az ismertetőket is göngyölegben adom.
Flashforward -
A jövő emlékei
Egy könyv mely sosem jelent volna meg magyar nyelven, hogy ha nincs a tévésorozat. Egy bukott tévésorozat...
Prince of Persia -
The Graphic Novel
Nem csak filmváltozat, hanem képregény is készült a sikeres játékból.
Minden üthető
Merengés az SLG kiadóról némi agykiloccsantással körítve.
Hathatós érvek -
Punisher: Six hours to kill
Stílszerűen 6. hó 6-án a Punisher #66-ban kezdődő 6 részes sorozatról.
>> Összes könyv
Pierre Véry: A görög kereszt rejtélye(Móra Kiadó 1980)
Ha valaki figyelemmel kísér az itt összehordott bohóságokat, jól tudja, hogy sokszor bűnügyben utazunk. (Mellesleg hatalmas köszönet nekik és kérem, fedje fel magát :-) ) Az ifjúsági krimi ráadásul mindig izgalmasabb téma és kevésbé szörnyűek a bűntettek. Pierre Véry könyve, A görög kereszt rejtélye egy izgalmas bűnügyi történet iskolai környezetbe helyezve.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ezt a könyvet a XXI században ajánlani, ugyanolyan anakronizmus, mint a nemrégiben tárgyalt Vaszary Gábor regényt. Hiszen száz évvel ezelőtt játszódik, egy olyan környezetben, mely a mai fiatalságtól épp annyira távol áll, mint mondjuk a kuruc korszak. Azzal is tisztában vagyok, hogy a fiatalság összességében egyre kevesebbet olvas, s teljesen más körből válogatja olvasmányait. Ami miatt bátran merem mégis bevonni ezt a könyvet a látómezőbe: a helyszíne.
A mai szülők, vagy inkább nagyszülők még talán lakhattak olyan bentlakásos iskolában melyből a hazalátogatást havi egy alkalommal engedélyezték, a mai fiatalság azonban el sem tudja képzelni ezt az életet. Kollégiumok még akadnak ugyan, ám minden hétvégén szabad eltávozással, és egyre inkább teret hódít az albérlet. Katonaság nálunk már nincs, tehát a felnövekvő generáció egyre kisebb hányada ismerkedik meg a valóságban a bentlakásos élettel. Papíron azonban nagyon sokan. Mindenki tudja, miről beszélek, aki elidőzött egy percre a Harry Potter olvasása közben azon tűnődve, milyen is lehet Roxfort pincéje, boltíves folyosói, a kicsit rémisztő tanári szobák, a diákok hálótermei. Elgondolkodva azon, hogy az ilyen helynek akkor is van valami romantikája, ha nincs mágiával átitatva. A szülőktől való elzártság, a szigorú szabályok ellenére, vagy tán éppen azért regényes az internátus.
Nem csoda hát, hogy már a klasszikus krimi is felfedezte magának a bentlakásos iskolát. Sherlock Holmes mindjárt két esetben is nyomozott ily helyen (Szökés az internátusból, A három diák) Véry könyve mindent megad olvasójának, amit a XX. század eleji diákéletről tudni illik, ám annyiban több például a gyerekekre erőltetett Légy jó mindhalálignál, hogy itt az izgalmat egy valódi bűntény, később pedig bűntény-sorozat adja. A görög kereszt rejtélyének hősei ugyanolyan álmodozóak, rakoncátlanok mint A Pál utcai fiúk, ám játszadozásuk egy ponton valós üggyé növekszik. A három főhős a saját kis bandájában, az ottani gittegyletben éli életét. Gitt rágása helyett éjjelente titokban dohányozni járnak és arról álmodoznak, hogy egy napon Amerikába szöknek. Hja, a vízumkényszer-mentes régi békebeli idők. Egy napon aztán egyikük fényes nappal eltűnik az intézetből, s pár héttel később az ő keze írásával megírt levelezőlap érkezik Chicagoból. A két, intézetben maradt fiú zavarodottan veszi tudomásul, társuk nélkülük hajtotta végre a nagy tervet. Kettejük közül a rátermettebb egy délután szintén eltűnik és többé nem hallani felőle. A megmaradt fiatalember eleinte magába roskad, ám nemsokára furcsa felfedezést tesz. Az elsőként elszökött társától kapott lapról egyre inkább kétségessé válik, hogy valóban elérte Amerikát. Aztán a két eltűnés közt is gyanús hasonlóságot fedez fel. A legkirívóbb, hogy mindketten az intézet, görög kereszt formát alkotó folyosó-találkozásában tűnt el. Bűntényt szimatol. Ám minduntalan a felnőttek hitetlenségének falába ütközik. Mígnem az egyik nevelő titokzatos körülmények között el nem halálozik. Szétzúzza a fejét a lépcsőkorláton.
A fiú tovább nyomoz és nem várt segítséget kap egy álruhás rendőrtől. Nem kevés izgalom során világossá válik, mi volt a fiúk eltűnésének oka, valóban elszöktek vagy elrabolták őket, ki ölte meg a nevelőt, ha gyilkosság volt, és ki áll az összes rejtély mögött.
Mindezek körítéseként egy nagyszerű leírást kapunk a világháborúra készülő Franciaországról, az intézeti mindennapokról, a szülőkön és patrónusokon keresztül az akkori kispolgárságról. Az akkori nevelőkről olvasva mindenki rácsodálkozhat egy-két tanár-típus kortalanságán. A gyermekek gondolatain keresztül pedig a szerző Erich Kästnerhez hasonlóan megdorgálja azokat a felnőtteket, akik elfelejtik, hogy valaha ők is voltak gyermekek.
Bár az Amerika rajongása miatt nem valószínű, hogy ezt a könyvet mostanában újra kiadnák, ám akinek éppen a kezébe akad egy könyvtárban, turkálóban, Interneten, annak bátran ajánlom a regényt. Gyakorló iskolásnak és nosztalgiázni vágyó felnőttnek egyaránt.