 |
|
Olvasószoba
Doctor Who Magazine 441.
A világ elsőszámú sci-fi magazinjának új száma interjúkkal, képregénnyel, karácsonyi előzetessel.
Swords
Ígéretes, magyar, digitális, fantasy, képregény. No, majd meglátjuk.
Codex Arcana magyarul -
Kátrány és Toll 2011/4 különszám
A Howard Phillips Lovecraft emlékének szentelt Dark Horse Presents 142. száma egy az egyben magyarul.
Olvasónapló -
Kátrány és Toll 8.
Két olyan történet melyet elsőre nem lehet hová tenni. És egy frappáns rémmese. Ez a Kátrány és Toll 8 tartalma.
Kihunyt a Láng (Fantastic Four #588)
1961 óta hirdette a magazin, hogy WORLD'S GREATEST COMICS. Áprilisban, az 588. számmal és egy megdöbbentő eseménnyel véget ért a Fantastic Four képregény.
Idegenek a paradicsomban -
Kátrány és Toll 2011. évi különszámok
A sokak által méltatott Idegenek a Paradicsomban című képregény (egy része) végre magyarul is megjelent a Kátrány és Toll különszámaként.
Szöveg nélkül -
Kátrány és Toll 7.
A Kátrány és Toll 2011 elején füzet-halmokkal lepte mag az olvasókat. Lássul először a normális számot.
Neil Gaiman: Anansi fiúk
Mese a mesékről, egy ikerpárról, az isten-létről az Elveszett próféciák és Dirk Gently sítlusában.
Kész átverés! -
Kátrány és Toll 6. + Kátrány és Toll 2010 különszám
Back to back érkezett a képregénymagazin két új száma, így az ismertetőket is göngyölegben adom.
Flashforward -
A jövő emlékei
Egy könyv mely sosem jelent volna meg magyar nyelven, hogy ha nincs a tévésorozat. Egy bukott tévésorozat...
Prince of Persia -
The Graphic Novel
Nem csak filmváltozat, hanem képregény is készült a sikeres játékból.
Minden üthető
Merengés az SLG kiadóról némi agykiloccsantással körítve.
Hathatós érvek -
Punisher: Six hours to kill
Stílszerűen 6. hó 6-án a Punisher #66-ban kezdődő 6 részes sorozatról.
>> Összes könyv
Harry Potter árnyékában
Három gyermek fantasy sorozatról
Mióta megjelent Rowling asszony műve, valamint annak folytatásai valami megmozdult a világban. Többen állítják, hogy a gyermekek ismét olvasni kezdtek, mármint Harry Pottert biztosan. A felnőttek, s itt én értem alattuk azokat, akik olvasnak ugyan, de a fantasy messze áll az érdeklődési körüktől, pedig ismét felfedezték maguknak a gyermekmeséket, azoknak is a fantasyba hajló, tündérmese ágát. De maradjunk annál a vonulatnál, hogy a gyermekek ismét olvasnak. Könyvet vesznek a kezükbe, s ez azzal jár, hogy ki kell húzniuk a fülükből a discman-t, vissza kell akasztani a mobilt a nyakba, övre; s jár azzal is, hogy gyarapodik a szókincsük, fejlődik a vizuális képességük. Amerika persze gőzerővel dolgozik, hogy ez ne így legyen. Gyorsabban készíti a filmváltozatokat, mint a megalomániássá váló írónő a regény egyre hosszabb folytatásait. Félő, hogy eljön a képregény- és rajzfilmváltozat ideje is egyszer. És akkor megint lesz sírás-rívás, hogy a gyermekek nem olvasnak, legfeljebb képregényt és azon kívül a csak a TV-t bámulják egész nap.
Persze a Potter láz mást is hozott, az általam nem annyira tisztelt szörfösök meglovagolták ezt a hullámot is. Fura, de nem tudok nem egyetérteni azzal, hogyha a gyermekek tényleg Harry Potter miatt szoktak rá az önálló (nem kötelező olvasmány szintű) olvasásra, akkor valahogy Potter nevével kell felhívni a figyelmet a többi, olvasásra érdemes ifjúsági műre. Ha már kettőt-hármat elolvas a gyermek és hasonlóan élvezni fogja, mint a varázslófiú kalandjait, akkor már úgyis menthetetlen könyvbaráttá fog válni. Az érem másik oldala viszont nagyon sötét. Ha a Potterre hivatkozó könyvekből épp a gyenge eresztésből lesz szerencséje néhányhoz, akkor félő, hogy azt hiszi majd, csak a Potter könyvek lehetnek "ennyire" jók, a többi béna, tehát soha többé mást csak Harryt, és ha Rowling nem ír több Potter regényt, akkor vége is az olvasósdinak.
Elhiszem, hogy nagyon nehéz a kiadóknak. A könyvek ára elképesztő magasságokba ért. Egy átlagjövedelmet elérő család nem engedhet meg magának havonta több könyvet és mennyien élnek az átlagjövedelem alatt! Potter pedig etalon. Sokan várják. Igaz, az ötödik résszel befürdött a kiadó. Azt hitték majd hozzánk is begyűrűzik az éjféli Potter megjelenési vásárlási láz. Ott voltam az egyik boltban. Lázról szó sem volt. A könyvet még most is, hogy nyomdában az új rész (Amerika, Anglia), szinte mindenütt kapni, több helyen leszállított áron. De Potter akkor is etalon. Többezer forint. A gyerek pedig olvasna még. Szegény szülő nem képes megvenni az összes gyermekkönyvet, a boltoknak meg kell hát fogniuk, be kell palizniuk. Őt és vagy a gyermekét. Itt lép életbe a marketing. Egyes könyvajánlatok annyira hányingerkeltőek, hogy például a mai napig nem voltam képes az ő durva módszerükkel ajánlott könyvet elolvasni. Ellenben az eladási listákról tudjuk, hogy bejött a csel és a "Harry Potter is ezt ajánlja" szlogennel hirdetett könyv a legkelendőbb magyar gyermekmese.
Az alábbiakban azt a három regényfolyamot szeretném röviden ismertetni, melyekhez volt szerencsém. Megkönnyítendő, elsősorban a szülőknek a választást. Mit igen és mit ne. S mivel ezt itt én írom, főként a "mit ne". ;-)
Lemony Snickett: A baszerencse áradása
Egmont kiadó., darabja kb. 1200 Ft.
A cím már félreérthetetlenül jelzi, hogy hogy sorozatról van szó. Ám a részek önállóan is élvezhetők és ez nagy pozitívum. (Természetesen nem lenne az, de a más sorozatokkal összevetve kénytelen vagyok pozitívumként értékelni.) Három árváról szól, akiknek ugyan majd egyszer tisztes örökség üti a markukat, ha egyszer felnőnek. Ha megélik... Addig viszont a pénzsóvár rokonuk, Olaf gróf, minden eszközt bevet, hogy kisemmizze őket. Hiába ismerik fel a veszedelmet, a többi rokon jóhiszemű, fel sem tételezik Olaf bácsiról a gazemberséget. Mindez nagyon szép és megható. De ha a kedves szülőnek nincs pénze megvenni a méregdrága "Ez a regény, amelynek elsőként sikerült leszorítania Harry Pottert az eladási listák éléről" könyvekre, akkor egyszerűen leveszi a régi jó Dickens regényeket a polcról és azt nyomja gyermeke kezébe. Ráadásul a Balszerencse áradását is elérte a vég. Amerikában karácsonykor már be is mutatták a filmváltozatot Jim Carrey főszereplésével. (Nálunk 2005. március a tervezett bemutatás hónapja.)
A Balszerencse áradása egyszerre próbál megrendítő, titokzatos, kalandos és rémisztő lenni. Tudatában vagyok, hogy a megítélést a gyermekekre kell bíznom, hiszen a felnőttek más szemmel olvasnak könyvet, én akkor sem tudom elfogadni, hogy a környezet sötét leírása helyett, mely az olvasóban érzékeltetné, milyen baljóslatú helyre kerültek az árvák, az író egyszerűen ennyit ír: az egész olyan baljóslatú volt. Ez kérem fantáziátlanság. Mint ahogyan a nevek (Baudelaire, Poe) választása is.
A könyvek másodlagos funkciója, hogy értelmező szótárként is forgatható. Az idegen szavak magyarázata ismét felveti az amerikai/európai ezen belül magyar gyermekek közti kulturális határvonal kérdését. Míg az átlag amerikainak talán el kell magyarázni pár régi, angolszász eredetű szó jelentését, addig ez nálunk nem működök, a fordító pedig igyekszik, de nem igazán sikerül elérnie a megfelelő hatást. Még szerencse, hogy az író leleményesen szerepet szán a szómagyarázós funkciónak is a A titokzatos malom című, negyedik részben.
A történetek, nos egy gyermekkönyvtől, pláne ha megtalálható benne a tucat-amerikai sorozatírás minden kliséje, ne várjunk sokat. Egyszerűen felvázolt helyzetek, baljóslatű helyszínek, a mellékszereplők meghalnak, az utolsó fejezetig mindig úgy tűnik, hogy itt minden elveszett, aztán mivel sorozatról van szó, az utolsó fejezetben minden jóra fordul. S ahiába írja le az író ezerszer, hogy aki a hepiended szereti, az ne olvassa el ezt a könyvet, az árvák mégis mindig túlélik, tehát hepiend van. Az egész hazugság és félrevezetés. De a népszerűség mégis azt jelzi, működik a regényfolyam.
Holly Black: A Spiderwick krónikák
1. Manók könyve, 2. A varázskő
Ciceró kiadó, 2004., darabja kb. 1790 Ft.
Könyvborító alapján regényt venni, nos, ez nem éppen a legbölcsebb választási szempont. Eddig azt hittem, hogy könyvborítóval csak a színek és formák bűvöletében élő gyermekeket és a nappalijuk könyvespolcának és a rajta lévő többi könyv színe alapján választó vérgazdagokat lehet megfogni. Ezúttal én is lépre mentem. Már méterekről hívogatott a borítófestmény. Hja, ha egyszer az egyik kedvence fantasy illusztrátorom festette. Természetesen elolvastam a könyvismertetőt, ami - az én felnőtt fejem számára - harmatgyenge sztorit ígért, átpörgettem a lapokat és taszítottak a szellős, hatalmas betűkkel nyomott sorok, a mindösszesen hét fejezet. Viszont első perctől lenyűgöztek a belső illusztrációk. Haboztam, nagyon haboztam. Végül megvettem. Mégis csak a kedvenc festőm. ;-)
Tony DiTerlizziről tudni illik, hogy ő rajzolja a leghegyesebb fülű tündéket (elfeket) tőlünk nyugatra. Kártyalapokat rajzolt a Magic The Gatheringhez, illusztrálta a Changeling szerepjátékot. Holly Blackről pedig eddig nem tudtam semmit, a könyv végi ismertető viszont elárulta, hogy folklórgyűjtő, és Amerikában díjat is kapott. (Tessék kiérezni a gúnyt e mondatból.) Lássuk hát, mit ütött össze a páros!
Kicsit utánanyomoztam a neten: a krónikák jelenleg az ötödik részénél tart Amerikában. Van díszdoboz belőle, meg naptár, meg hangoskönyv (of course) Ezzel szemben nálunk még csak az első két rész kapható. A legnagyobb gondom az, hogy ha egy átlagos hosszúságú kritikát írok a könyvről, akkor félő, hogy hosszabb szöveg születik, mint bármelyik könyv. Tehát a könyvek rövidek. Rettenetesen rövidek! Elolvasva olyan érzésem támad, mintha az odakint kiadott összes kötet lenne egyetlen regény, és én hat-hét fejezetni egységekre bontva kapnám meg, de akkor is csak egyetlen regényt. Viszont ha az árát is megszorzom öttel, akkor a közel tízezer forintos ár az egyik legdrágább regényt jelenti, amit valaha is megvettem. Ez a gondolat, sajnos végig ott motoszkált a fejemben, amikor a regényt olvastam, így nem hatott a tünde-varázslat, nem voltam képes alámerülni a csodás manóvilágba.
A történet egyébként kellőképpen érdekes lehet a gyermekeknek. Könnyű belépő, vagy inkább átvezető a Grimm mesés országokból a fantasy területére. (A Grimm univerzumban manapság amúgy is egy nagy zöld ogre garázdálkodik.) Három testvér története, akik egy vidéki, romos kúriára kerülnek édesanyjukkal. Édesapa sehol. Panda fedőnevű ismerősöm jó egy éve felhívta a figyelmemet, hogy a mai, gyerekszereplős reklámokban nincsen édesapa. A házhoz természetesen poros padlás, rejtekszoba és egy házi szellem, aki ebben az esetben egy manó*. Az idősebbik csemete egy leány, a fiatalabbak egypetéjű ikrek és fiúk. Ahogy a modern dramaturgia megkívánja, mindegyiküknek más az érdeklődési területe: vívás, állatimádat, atlétika és, hogy tinta ne vesszen kárba, mindegyiket használniuk is kell a kalandok során. Semmi külön jellemvonás, amely csak színesítené a karaktereket, de soha nem kerülnének "felhasználásra". A gyerekek a manók nyomára bukkannak. Egyiküket el is rabolják a koboldok. A második történet végére pedig egy griffmadaruk is lesz. Mindeközben természetesen édesanyjuk egy szavukat sem hiszi, sejtelme sincs a tündérvilágról. Ez így van rendjén, ez minden gyermekregény alapsémája.
A cselekményből többet nem szeretnék elmesélni. Még két mondat és az egészet elmondanám. :-) Fordulatos és néhol ijesztő is. Számomra legalábbis elég ijesztő az, hogy az én gyermekkori élményeimhez képest, itt a manók tényleg megölnek állatokat, tehát nem csak kilátásba helyezik a felfalást, mint a vasorrú bába. Modern kor, modern gyermekmese.
A fordítással vagy az írónővel vagy mindkettővel ellenben több problémám is van. Elismerem, gyermekkönyv, meg írói szabadság, de mégis azt érzem, hogy a történet nem több, mint az ismert ír tündér mondavilág egyfajta feldolgozása. Van benne lyukas tündérkő, csak itt látókőnek hívja az író, a fordító pedig nemes egyszerűséggel varázskőnek fordítja. ** Biztosra veszem, hogy előbb utóbb előkerül a más tünde regényekből is ismert tündér domb, cseregyerek, napéjegyenlőségi varázslat. Gondom van a manók kifejezéssel. A fordító tudhatná, hogy az ilyen munka úgyis csak gondokkal jár.*** Mi lesz, ha film készül belől? És ott egy másik fordító juszt is elfeknek, goblinoknak fogják nevezni a lényeket? Láttunk már ilyet, eleget. Én szeretnék bízni a fordítóban, de nem tudok. Hogy mennyire nem járatos a Till Tamás a fantasy világában, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a DiTerlizzi ismertetőjében lefordította a Magic the Gatheringet kiadó, jelen pillanatban az egyik legnagyobb fantasy játék kiadó cég nevét (Tengerparti varázslók SIC). Mintha azt mondanám, hogy vegyél Három gyémánt autót (Mitsubishi), vagy nézd meg a Figyelmeztető testvérek legújabb filmjét (Warner Bros).
Összegzésképpen. A Spiderwick krónikák egy méregdrága meseregény. Az első két rész alapján, nem túl kiemelkedő, de nálunk mindenképpen eredeti történettel, odakint nagyon nagy marketing háttérrel. Valószínűleg film is készül belőle, aztán mondjuk TV sorozat vagy musical. Mi itthon pedig várjuk a folytatást. Ha a szokásos magyar módon folynak az események, akkor a kiadó bejelenti, hogy az első két rész sikertelensége miatt nem fogja kiadni a folytatást. Láttunk már ilyet is.
* Még utána szeretnék nézni, hogy a magyarra fordított manó tulajdonképpen mit takar. Elf, goblin, hobgoblin ???
** Ez majdnem annyira fáj, mint amikor a Harry Potter és a bölcsek kövét (Philosophers' Stone) Amerikában varázslók kövére (Sorcerers' Stone) fordították az alacsonyabb műveltségi szint miatt
*** Lásd: Hogyan lett Tolkien Hobbit című regényéből magyarul Babó, de a Gyűrűk urában már ismét hobbit.
Peter Freund: Laura és az Avertat titka (2003)
Peter Freund: Laura és a Hét Hold Pecsétje (2004)
Mérték Kiadó, darabja kb. 2500 Ft.
Mindjárt a figyelmeztetéssel kezdem: ezt a könyvet nem szabad megvenni! Engem elcsábított, mert a főszereplő lány, Laura, születésnapja egybe esik egy kedves ismerősöm napjával és magával a vásárlás napjával (december 5). A könyv kiállítása igényes. A földi világ és az avertati világ a Végtelen történethez hasonlóan más színnel és betűvel szedett, ezzel is elkülönítve a helyszíneket. Még az alapmotívum és a tizenhármas szám misztériuma is megragadott, de sajnos ennyi eredetiségre tellett a szerzőtől és ehhez képest a könyv nagyon hosszú lett, teli mellékvágányokkal, felesleges vargabetűkkel.
A regény nem több, mint a németek válasza Harry Potterre. A főszereplő lány. Naná. Laura, testvérével a Hollóháti iskolába jár. Édesapjuk egy éve eltűnt, de lassan kiderül róla, hogy nem halt meg, csak van egy titka, amely miatt a sötét erők fogságba vetették. Laura átlagos lány. Szeret lovagolni, vívni. Lassan őróla is kiderül, hogy mégsem átlagos. Kiválasztott. Nagy tettekre hivatott. Naná! Ő, a testvére és barátnője alkotják a nyomozócsapatot. Hárman. Naná! Ahogy gabalyodnak a szálak, a tanári testület tagjairól kiderül, melyik oldalon is állnak. Az igazgató, természetesen Lauráén. A nevelőtanár a másik oldalon. Sok rohangálás, logikátlan cselekmény. Semmi komoly feszültségkeltés, úgyis tudjuk, hogy a végére minden jóra fordul és az ingatag, befejezetlen történeten látjuk, hogy jön a folytatás. Ki sem kerülhetjük.
A tavaly előtt megjelent könyvnek egy évre rá meg is érkezett a folytatása. Borítóján a felirat: "Laura mindent tud, amit Harry Potter." Nem vettem meg.
Az "így írnám én meg Harry Potter-t" versenyen biztosan előkelő helyet szerezne a könyv, de továbbgondolni, átalakítani azt a történetet minden gyermek képes. Hagyjuk meg számukra ezt az örömöt!
A szólásszabadság jegyében következzen egy ellenérv. Feladója ismeretlen, email címe a szerkesztőségben. :)
Név: Egy felháborodott olvasó
Szeretnék valamit megosztani a kedves emberrel, aki Peter Freund:Laura című könyvéről írt. Én olvastam ezt a könyvet és szerintem nagyon jó.
Mellesleg ha nem vette meg honnan tudja hogy milyen? Nem lehet megitélni egy könyvet a borítójáról, és ha nem szereti ezt a Harry Potterhez hasonló könyvet, akkor magát a Harry Pottert sem szeretheti. Szerintem sokkal jobb, mint a Harry Potter. Bocs, hogy ezt írom, de nagyon felvagyok háborodva e miatt. Én ic szeretem a Harryt, de ez azért túlzás!!!!!
Szeretnék valamit megosztani a kedves emberrel, aki Peter Freund:Laura című könyvéről írt. Én olvastam ezt a könyvet és szerintem nagyon jó.
Mellesleg ha nem vette meg honnan tudja hogy milyen? Nem lehet megitélni egy könyvet a borítójáról, és ha nem szereti ezt a Harry Potterhez hasonló könyvet, akkor magát a Harry Pottert sem szeretheti. Szerintem sokkal jobb, mint a Harry Potter. Bocs, hogy ezt írom, de nagyon felvagyok háborodva e miatt. Én ic szeretem a Harryt, de ez azért túlzás!!!!!