 |
|
Vetítőszoba
Nyomtalanul
(A Pretty Little Liars és egy kis krimitörténelem)
17 évesek. Inni nincs joguk, de hatalmas terepjárékat vezetnek. Ez Amerika. És hazudnak, mint a vízfolyás. Ez meg a világ.
Attack the Block
Invázió a Palánk utcában.
Paul
A Fanboys után itt egy újabb road-movie, melyben a filmes és képregényes utalások legalább annyira játszák a főszerepet mint az animált idegen és a brit komikusok.
Tisztelgés
Hogyan tiszteg a Marvel Studios filmgyár a Marvel képregények ősatyjának, Stan Lee-nek?
Thor
Thor, az északi isten 1962 óta szerepel a Marvel képregények oldalain. 2011-ben saját mozifilmet kapott.
Az illuzionista (L'Illusioniste)
Egy valódi hagytékfilm. 18 évvel Jacques Tati halála után nemcsak vászonra került a forgatókönyve, de rajzolt alakként a főszerepet is eljátsza.
H.P. Lovecraft és a Halálos igézet
Nem H.P.Lovecraft műveiből készült, nem akar komor, komoly dark fantasy lenni, mégis az egyik legjobb Lovecraft-film.
Tiltott valóság (Zapreshchennaya realnost)
Újabb orosz sci-fi. Bárcsak hosszabb és ennélfogva érthetőbb lenne, akár a Lakott sziget.
Sherlock
Csak a kor változott. A helyszín, a stílus, a dedukció ugyanaz. 2010 egyik legjobb BBC sorozata.
Iron Man II. -
Érezd az Univerzumot
A Marvel Univerzum végre megjelenik a mozifilmekben is, nem kell többé elmagyaráznom, milyen is ez.
Öt nap az élet (5ive Days to Midnight)
Flashforward és Flashforward közt félúton
Véget ért a Lost
Kevéske gondolat azokanak, akik elveszve éreznék magukat az utolsó rész után.
Roncsformerz
Elkészült a Transformers mozifilm második része. De minek?
>> Összes film
Transformers: Cybertron(Amerikai rajzfilm sorozat, 2005)
Nosztalgia
Induljunk el megint a tér-idő valamely nagyon távoli szegletéből szemlélődve. Történészek, szociológusok, politológusok egészen máshogy látják a rendszerváltás (-tozás, -toztatás) időszakát, mint mondjuk a kereskedők, szolgáltatók vagy a művészek. És egészen máshogy élték meg a címke nélküli emberpalánták, a gyermekek. Számukra a változás egyik fontos jele az idegen televízióscsatornák megjelenése volt hála a műholdvevők és kábeltelevíziók elterjedésének. (Érdekes módon találhatunk egy tudományágat mely ehhez hasonlóan szemléli az időszakot és ez a médiatörténet, de ezt csak zárójelben TIT jelleggel jegyeztem meg.)
Vukon és Lúdas Matyin nevelt csöppségek ragadtak a képrenyők elé, hogy csodálják a számukra teljesen érthetetlen nyelven megszólaló ám látványában mégis minden eddigi fantáziájukat felülmúló rajzfilmeket. Leányoknak volt My Little Pony, Care Bears, Beverly Hills Teens, a fiúknak pedig ennek százsorosa volt a kínálat különféle akció, fantasztikus és fantázia rajzfilmekből. Ezek oly hatással voltak - mondjuk ki - az én generációmra, hogy ha a többségre oly jellemzően nem volt az otthunkban még fogható égi csatorna, mi hajlamosak voltunk osztálytársaknál hétvégézni, televízióboltokban vagy művelődési házakban, esetleg szülők munkahelyén tölteni szabadidőnk nagy részét azért, hogy elcsípjünk egy-egy epizódot elcsíphessünk a sorozatokból. A rendszerváltás rajzfilmimádó szemmel.
Beszélhetnénk még arról az ellentmondásról, hogy ezeket a rajzfilmeket azért gyártották, ontották a készítők, hogy a játékboltban kapható figurákat népszerűsítsék, a gyermeket a szülő nyaggatására ösztönözzék, ám nálunk ekkoriban a játékok még nem voltak kaphatók, ezért a rajzfilm olyan hatást ért el amitől a megálmodó marketingesek a gyógyszeres üveg után nyúltak volna, ha tudják: egyszerűen szórakoztatott.
S hiába no, a hozzám hasonlók képtelenek elszabadulni attól, amit egyszer már a szívükbe zártak. Az akkori nagy sikerek ott lappangnak az emlékek mélyén és hívószóként funkcionálnak alkalomadtán. Ezek a sikerek (G.I. Joe, Mask, Jayce, Thundercats, Inhumanoids) időről-időre felújításra, modernizálásra kerülnek tán azért, hogy immár a szülő szerepben tündöklő apukák agyában bekapcsoljon egy kis szerkezetet, mely azt sugározza a mintaapában, hogy ha annak idején én is úgy szerettem, miért tagadnám meg a gyermekemtől. S már megy is a gyerek után, aki kézen fogva vonszolja őt a legközelebbi Toys'R Us felé.
Transformers CybertronAz egyik, vagy talán AZ örök elnyűhetetlen sorozat a Transformers. Alakváltó robotos. Természetesen japán tervezők munkája, de nyugati sorozat: Amerika válasza a japán robotos (mech-es) képregények és rajzfilmek tömkelegére. A japán filmekkel ellentétben epizódonként szabvány 25 perces és végeláthatatlanul hosszú msorozat formájában. Mely sorozat azért nem laposodott el soha, mert nagy szerencsénkre olyan kiváló forgatókönyvírók dolgoztak rajta, például a Birodalom visszavág-ot jegyző Donald F. Glut vagy a legendás író Buzz Dixon.
Az eredeti történet szerint adott az űrben egy robotbolygó (Cybertron), melyen alakváltó robotok élnek és az emberekhez oly hasonlatosan végeláthatatlan polgárháborút vívnak századok óta. A bolygójuk végveszélybe kerül, és alig pár tucat robot tud csak elmenekülni, a jura kori Földre érkeznek, a becsapódást senki sem éli túl, a hajójuk és a kikapcsolt robotok egészen a huszadik századig pihennek a föld, természetesen az amerikai hegység, mélyén. (Ha valaki még mindig azt gondolja, hogy a századok óta mélyen pihenő predator bázis eredeti ötlet volt az Aliens versus Predator AVP című filmben, most már akár el is felejtheti!) Ekkor beindul egy önjavító folyamat, megreparálja a robotokat, alakjukat a földi életformához igazítja, tévedésből az akkor létező járművekhez és elektronikai eszközökhöz. A robotok ezután a Földön vívják tovább harcukat. A második sorozatban már az űr végtelenjében kalandoztak tovább a robotok, legendájuk kiteljesedett, elindult az "Ősök saga", ősök csarnoka, Starscream pálfordulásai, Unicron megtalálása, talán ez a sorozat volt az, ami olyan magaslatokba emelte a Transformerst, amely miatt a mai napig képesek újabb bőröket lehúzni róla.
Azóta számtalan TF sorozat készült. A teljesen számítógépes modellekkel készült sorozatokból sem hiányozhatott, ez volt a Beast Wars, elindult a japán közeli sorozat az Armada. És most itt a Transformers Cybertron. Újat mondani már képtelenek voltak a készítők, de talán épp azért mert a mai gyermekek már nem nézik a "béna" régi rajzfilmeket, nem is akartak. A történet hasonlóképp kezdődik mint az eredeti. Cybertron veszélyben van, az alakváltó robotok a földi járművek mintájára vesznek fel alakot. Eltérés azonban, hogy a Föld és Cybertron között szabad az átjárásuk a folyamatosan fenntartott dimenziókapukon át, és Cybertron még megmenthető.
1. epizód - FallenIn medias res a robotok háborújának közepébe csöppenünk. Az egyik Autobot, Landmine csak úgy menekül meg a biztos haláltól, melynek a szélén áll, hogy egy titokzatos, ősöreg robot dimenziókaput nyit és a Földre menekíti. Itt aztán gyermekek találnak rá, megjavítják és beszédbe elegyednek vele. Innen tudhatjuk meg a robotok történetét: Unicron egy fekete lyukat kreált, mely elpusztítaná Cybertront. A robotok felvették a földi járművek alakját és ide evakuálnák a bolygójuk lakosságát. Ekkor a fekete lyukból alászállt Vector Prime az ős robot, a tér és idő őrzője, aki elmondta, hogy a lyuk bezárható, négy pecsét segítségével, melyek szétszóródtak a galaxisban. (Dragonball utánérzet erősen.) térképet is hozott, de ezt a gonosz robotok, a Decepticonok vezére Megatron elrabolta. Az egyik gyermek pólóján azonban olyan jelet vél felfedezni, mely az elsüllyedt földi kontinensre, Atlantiszra utal és ha eljutnának oda, megpróbálhatna új térképet készíteni. A bevezető epizód végén feltűnnek az ember méretű robotok, a Miniconok is.
Az első epizód (idegen nevén pilot) tehát felvázolja a sorozat történetét. Meg kell találni Atlantiszt, reprodukálni a térképet, majd a Decepticonokkal versenyt futva felkutatni a négy elemet, végül megmenteni Cybertont. Biztosak lehetünk benne, hogy a gyerekek sok szerephez jutnak majd, ha meg is szerzi az egyik fél a négy elem egyikét, azt még oda-vissza lehet rabolni egymástól. Felnőtt fejjel már sablonosnak és unalmasnak mondanám a vázlatot, ám gyermekként biztosan élvezném. Ahogyan a rajzolt szereplők és 3D modell robotok összegyúrását is. Láttunk már ilyet, egy cseppet fura is ennek a filmenk a megvalósítása, de csak számomra. A kicsik imádni fogják.