 |
|
Vetítőszoba
Nyomtalanul
(A Pretty Little Liars és egy kis krimitörténelem)
17 évesek. Inni nincs joguk, de hatalmas terepjárékat vezetnek. Ez Amerika. És hazudnak, mint a vízfolyás. Ez meg a világ.
Attack the Block
Invázió a Palánk utcában.
Paul
A Fanboys után itt egy újabb road-movie, melyben a filmes és képregényes utalások legalább annyira játszák a főszerepet mint az animált idegen és a brit komikusok.
Tisztelgés
Hogyan tiszteg a Marvel Studios filmgyár a Marvel képregények ősatyjának, Stan Lee-nek?
Thor
Thor, az északi isten 1962 óta szerepel a Marvel képregények oldalain. 2011-ben saját mozifilmet kapott.
Az illuzionista (L'Illusioniste)
Egy valódi hagytékfilm. 18 évvel Jacques Tati halála után nemcsak vászonra került a forgatókönyve, de rajzolt alakként a főszerepet is eljátsza.
H.P. Lovecraft és a Halálos igézet
Nem H.P.Lovecraft műveiből készült, nem akar komor, komoly dark fantasy lenni, mégis az egyik legjobb Lovecraft-film.
Tiltott valóság (Zapreshchennaya realnost)
Újabb orosz sci-fi. Bárcsak hosszabb és ennélfogva érthetőbb lenne, akár a Lakott sziget.
Sherlock
Csak a kor változott. A helyszín, a stílus, a dedukció ugyanaz. 2010 egyik legjobb BBC sorozata.
Iron Man II. -
Érezd az Univerzumot
A Marvel Univerzum végre megjelenik a mozifilmekben is, nem kell többé elmagyaráznom, milyen is ez.
Öt nap az élet (5ive Days to Midnight)
Flashforward és Flashforward közt félúton
Véget ért a Lost
Kevéske gondolat azokanak, akik elveszve éreznék magukat az utolsó rész után.
Roncsformerz
Elkészült a Transformers mozifilm második része. De minek?
>> Összes film
Éjszakai Őrség(Nochnoy dozor, Orosz fantasy-horror, 2005)
Emlékszik még valaki
a Good Omens című könyvre?* Tudom, hogy nem, mert nem olvastátok el a házi feladatot. Ez az angol humorral fűszerezett fantasy arról szól, hogy London környékén megszületik az antikrisztus, aki a jövendölések szerint gyermekkora végén eldönti, hogy a pokol vagy a menny seregét erősíti a végső csatában, az ítélet napján. Mindkét fél elküldi követét, egy angyalt és egy ördögöt tehát a Földre, hogy terelgessék a porontyot. Mivel a könyvet egy angol mítoszteremtő, bizonyos Neil Gaiman és egy angol nevettető, ama Terry Pratchett** írták, ezért ahogyan az egész regény lavíroz a komolytalanság és a vérkomolyság határmezsgyéjén, úgy a végkifejlet is angolosan abszurd, a gyermek tojik a Sátánra és Istenre, ő csak gyerek szeretne maradni mindörökké.
Mondhatnánk,
a Night Watch című filmnek semmi köze a fenti történethez, de ezt így kerek-perec kijelenteni nagy bűn lenne. Az alapfelállás hasonló. Az jó és a gonosz seregek hajdan paktumot kötöttek. Bizonyos törvényeket betartva mindkét fél itt él az emberek közt. A sötétség lényeinek (akik a bevezetőben még ezernyi alakot ölthetnek, a filmben későbbi részében már csak szimpla vámpírok) például a jók engedélyére van szükségük, hogy kiszívhassák valaki vérét, sosem támadhatnak egymásra és ehhez hasonlók. Az egyezség betartását az őrzők felügyelik. Az Éjszakai Őrség a jók seregéből verbuválódnak és figyelik a gonoszak tetteit, a másik oldalon a Nappali Őrség végzi ugyanezt. Amikor egy nem ember (a filmben „más”) megszületik, nem tudni előre, melyik oldalra áll és nem is szabad őt befolyásolni. Amint eljön az ideje, saját magának kell meghoznia a döntését.A jövendölés azt mondja, hogy majd eljöve a poronty, mely erősebb mindenkinél és amelyik oldalra áll, a végső csatában az nyeri a háborút a fény és a sötétség között. Beavatkozni tehát nem de terelgetni szabad. Ugye, milyen ismerős a felállás?
Aki megnézi
a filmet, márpedig ajánlom megnézésre, annak ugyanilyen ismerős lesz jópár dialógus, jelenet. Kicsi koromban, nagy kedvencemről a Hegylakóról olvastam egy lesújtó kritikát, mely szerint olyan mint egy koktél, melybe beletették a finom összetevőket, ám elfelejtették felrázni. Az alkotóelemek egymás mellett vannak, de nincsenek összedolgozva. Nos én azóta folyton azt érzem, hogy más filmek inkább szolgálnak rá erre a kritikára, mint a Hegylakó. Ahogy most a Night Watch is. Van benne például egy bagolylány, akit megidéznek, aztán az egész film során nem csinál semmit. Az embernek az érzése az, hogy csak azért tették bele, hogy legyen női mell is a filmben. Vagy például a főhős az egyik pillanatban még félhulla, ezer sebből vérzik, alig támolyog, a másik pillanatban sebek nélküli gyógyult. Mindez magyarázat nélkül. Tehát itt vagy egy óriási lik van a forgatókönyvben, ám az is lehet, hogy a Fox munkatársai húztak a filmből amikor nyugatra importálták a filmet. S természetesen az is elképzelhető, hogy majd a következő részekből minden kiderül, szerepet kap a bagolynő is. Viszont ezekkel a filmekkel, ahol előre bejelentik, hogy ez egy trilógia, viszont a Gyűrűk urával ellentétben nem ismert a története, az a baj, hogy ha túl zavaros az első rész, akkor félő, hogy senki nem lesz kíváncsi a többire. Már pedig ez a film zavaros. A fő csapás érthető: hogyan vezetik meg a gonoszok a főszereplőt, eltávolítva tőle a fiát, majd összehozva vele és úgy alakítva, hogy a gyermek a végén az övék legyen. A mellékszálak ellenben kuszák és aki nem csak a látvány miatt ül be a moziba, az hamar lelombozódik a kuszaságtól.
Miért ajánlom mégis a filmet?
Nos, ha valaki nem tudná ez egy orosz alkotás. Hofi, ha élne, nem tudom, mit hozna ki belőle, ő még mindig azt a poént nyomta, hogy a régi szovjet filmek elején befordul a fiú és a lány a közönség felé sarlóval és kalapáccsal a kézben. Ez itt most nincs, de a keleti életérzés az teljesen áthatja a filmet. Mit nekünk Underworld, amelyben a Budapesti metró és néhány sötét utca jelenik csak meg a keletből. Mit nekünk Penge 2, amelyet ugyan Prágában forgattak, ám a gyönyörűen karban tartott óvárosi részben. Ez a film, a Night Watch, talán még túljátszottan is az orosz valóság. Lerobbant házak, hatvanas évekből itt maradt használati tárgyak, a telefonok többsége még tárcsás. Erről a bizonyos kor feletti magyar inkább tudja elképzelni, hogy a valóságba oltott horror (na jó fantasy), mint a fent emlegetett amerikai, műanyag, agyondigitalizált filmekről. Mint egy Moszkva térbe oltott Drakula. Az eredeti hang, az orosz párbeszédek pedig még fokozzák is ezt az érzést azokban, akiknek az iskolában még kötelező tárgy volt eme nyelv.
Amire fel kell készülnie
annak aki beül megnézni a mozit. Azon túl, hogy a történet kusza és a sztorinak nincs vége a film végén, arra gyúrjon erősen, hogy ez egy komoly könyvből készült komoly feldolgozás, amely azért nem állja meg, hogy be ne intsen vagy oda ne fricskázzon amerikai alkotásoknak. Nem tudtam sírjak-e vagy nevessek, amikor a Harry Potter 3-ból megismert busz módjára száguldozó Zuk (esetleg Zil) teherautó indulásakor a Fast and Furious képsoraira emlékeztető módon látjuk egy pillanatra a fogaskerekeket, mechanikát. Inkább nevettünk. A falakon itt-ott az Akirából ismerős grafitty-k, közöttük egy a Scream (Sikoly)-ből ismert rémarc ám hatalmas vigyorral az orra alatt. Van itt bullet time a Mátrixból***, világító neoncső a Metro-ból, híd csata a Gyűrűk Urából. A szereplők is mintha ismerősek lennének. A főgonosz szerepét az orosz Rutger Hauer hasonmásverseny dobogósára bízták. A keleti hős képre jellemző, hogy az orosz film főhőse és a mi Csányi Sanyink alakította Bulcsú Kontroll-ban igen sokban hasonlítanak egymásra. Főként a metróban. Főként jól összeverve.Oké, elismerem, ezen a ponton már az ismertető is paródiába fullad.
Röviden tehát
összefoglalva. Az Éjszakai Őrség üde folt az amerikai tömegfilmek szürkeségében. Bár sem a története, sem a trükkjei nem ismeretlenek, mégis unikum megnézni a filmet. A történetet pedig reméljük, teljesen megértjük a harmadik rész (Hajnali Őrség) végére.
* Magyar keresztségben az Elveszett próféciák címet kapta, aminél bármi, még a Vidám jövendölések is jobb lett volna, mely értelmesen visszaadja a regény egyszerre vérfagyasztó és egyszerre könnyfakasztó mivoltát.
** Akinek mellesleg szintén van egy Night Watch című regénye.
*** S aki végigüli a stáblistát az itt is kap egy előzetest a folytatásból a Mátrix 2-höz hasonóan.
[másodközlés - megjelent 2004. szeptember 8-án a Parsecen]