 |
|
Vetítőszoba
Nyomtalanul
(A Pretty Little Liars és egy kis krimitörténelem)
17 évesek. Inni nincs joguk, de hatalmas terepjárékat vezetnek. Ez Amerika. És hazudnak, mint a vízfolyás. Ez meg a világ.
Attack the Block
Invázió a Palánk utcában.
Paul
A Fanboys után itt egy újabb road-movie, melyben a filmes és képregényes utalások legalább annyira játszák a főszerepet mint az animált idegen és a brit komikusok.
Tisztelgés
Hogyan tiszteg a Marvel Studios filmgyár a Marvel képregények ősatyjának, Stan Lee-nek?
Thor
Thor, az északi isten 1962 óta szerepel a Marvel képregények oldalain. 2011-ben saját mozifilmet kapott.
Az illuzionista (L'Illusioniste)
Egy valódi hagytékfilm. 18 évvel Jacques Tati halála után nemcsak vászonra került a forgatókönyve, de rajzolt alakként a főszerepet is eljátsza.
H.P. Lovecraft és a Halálos igézet
Nem H.P.Lovecraft műveiből készült, nem akar komor, komoly dark fantasy lenni, mégis az egyik legjobb Lovecraft-film.
Tiltott valóság (Zapreshchennaya realnost)
Újabb orosz sci-fi. Bárcsak hosszabb és ennélfogva érthetőbb lenne, akár a Lakott sziget.
Sherlock
Csak a kor változott. A helyszín, a stílus, a dedukció ugyanaz. 2010 egyik legjobb BBC sorozata.
Iron Man II. -
Érezd az Univerzumot
A Marvel Univerzum végre megjelenik a mozifilmekben is, nem kell többé elmagyaráznom, milyen is ez.
Öt nap az élet (5ive Days to Midnight)
Flashforward és Flashforward közt félúton
Véget ért a Lost
Kevéske gondolat azokanak, akik elveszve éreznék magukat az utolsó rész után.
Roncsformerz
Elkészült a Transformers mozifilm második része. De minek?
>> Összes film
Sky Kapitány és a Holnap Világa(Paramount Pictures, 2004)
Ez a film egy vicc. Egy másfél órán át felvezetett poén, mely vagy tetszik a nézőnek vagy nem. Már az is vicces, hogy hozzánk jó háromnegyed évvel a kinti bemutató után hozták be. Merthogy bukás film. S mivel ez idő alatt még legálisan is több változatban beszivárgott hozzánk a DVD verzió, nem beszélve a neten terjedő kalózverzióról, tehát akit érdekelt már megnézte, így a hazai mozikban tényleg bukás a film. Önmagát beteljesítő jós...
Gratulálok a lassú felfogású, korral nem haladó forgalmazóknak, akik még mindig azt hiszik, hogy Cocom listás, Berlini falas Internet nélküli világban élünk. Nem, csókolom, egy ilyen világról maga a film vizionál. Egészen pontosan az hatvanas évekbeli amerikai sci-fik világát hossza vissza nekünk az elmosódott kontrasztjával, szinte fekete-fehér színeivel; a kezdetlegesen humanoid robotjaival, az Asimov Magazine, az Amazing Stories és társaiknak egykori címlapjairól; a háború előtti repülőgépeivel és öltözékekkel.
Hogy a film tisztelgés lenne a sci-fi és a filmkészítés őskorának nagyjai előtt, esetleg valamiféle
nosztalgiázás, telitömve fricskákkal a Mátrix, Jedi visszatér, Amazonas kincse és megannyi mai
kalandfilm valamint a Syberia című kalandjáték orrára;
esetleg kiútkeresés az unalomba fulladó egyen-látványvilágú szuperprodukciók dzsungelében? - nos erre
csak a rendező képes válaszolni. Nekünk nézőknek két választásunk van, vagy átadjuk magunkat a kicsit
savanyú, itt-ott a kék háttérrel gondban levő, valahonnan ismerős mégis eredeti látványvilágnak és
történetnek, vagy fanyalgunk, kijövünk (kikapcsoljuk) és elűzzük még az emlékét is valami rágógumi
álfilmmel, mint a Sziget vagy a Szahara vagy egyéb sz betűvel kezdődő és abba a kategóriába is tartozó
mozival. Sajnos a többség ez utóbbi utat választja. Ez is vicces.
Emellett a film címe is vicces. A magyar. Gondolom, ennek a kitalálása tartott majd' egy évig. Pedig nem
annyira bonyolult, sőt a sci-fi őskorára jellemző egyszerűségével sűríti a történet tartalmát. A film
hőse Sky kapitány, egy saját erőforrásokkal rendelkező repülőpilóta, aki a város (a megfelelően
ábrázolt rádióhullámokkal teli Radio City) védelme érdekében
megküzd a titokzatos Totenkopf robotjaival. Totenkopf természetesen egy őrült tudós, aki egy új életről,
a Holnap Világáról álmodik , melynek melléktermékeként el akarja pusztítani a Földet. Semmi cécó a címmel.
Mint Wells Időgépe (vö. Vissza a jövőbe).
Vicces alakok még a filmben Joe segítője, a mindent de leginkább szorult helyzetben magát feltaláló
Dex (régi veterán fordulattal szajkózva 'Good boy, Dex') és Polly a riporterlány, aki mellesleg
Joe (Sky Captain) egykori szerelme, aki a Totenkopf által elrabolt tudósok után nyomoz. A pár
újra összeboronálódik (kormány)botot ragadnak és kettesben ütik tovább Totenkopf nyomát. Az egyedüli
komoly személyiség a vidám társaságban Sir Laurence Olivier, aki a filmben Totenkopf karakteréhez
adta hangját és arcát, noha a forgatás idején sajnos már halott volt. Ez pontosan az a filmes
eljárás, melyről már a Tron bemutatója idején is gondolkodtak. Lám, az ezredfordulóra megvalósult.
Nagyon mókás dolog még, hogy a főszereplő maga a producer Jude Law, aki ráadásul egy rokonát is
benyomta a stábba, de ez a legfőbb magyar viccműsortól a Heti Hetestől szedte, ahol is a stáblistában
kettő darab Ónodi is szerepel, így ezt a viccet nem írhatjuk a film számlájára.
Higgyétek el, ez egy nagyon mókás film, ha más nem, akkor az utolsó mondata az. De aki (és főleg ők)
nem nevetni szeretne, de szeretne egy érdekes próbálkozást látni az unalmas high-tech filmek
rengetegében, az egyszer próbálja meg végigülni a filmet. Látványban itt sem lesz hiány, a hangulatát a
'színes ceruzával kiszínezett noir' szókapcsolaton kívül mással leírni úgysem lehet, az ágyjelenet vicces, a
helyszínek, bár itt elvetették a sulykot és túl sokat zsúfoltak a filmbe, de elismerésre méltóan
gyönyörűek. S akinek mindez nem elég, annak még mindig be tudjuk dobni a bulvártévékből ellopott
húzószlogeneket: főszerepben (azaz 21 percet játszik benne és nem ő a főszereplő) az Oscar díjas
Angelina Jolie. De erre nem lesz szükség, ez csak egy vicc volt.
