darkplant.hu

Vetítőszoba

Dirk Gently (tv sorozat)
Van aki szerint minden mindennel összefügg és ezen elv alapján nyomoz. Két regény után most már a képernyőn is.

Nyomtalanul
(A Pretty Little Liars és egy kis krimitörténelem)

17 évesek. Inni nincs joguk, de hatalmas terepjárókat vezetnek. Ez Amerika. És hazudnak, mint a vízfolyás. Ez meg a világ.

Attack the Block
Invázió a Palánk utcában.

Paul
A Fanboys után itt egy újabb road-movie, melyben a filmes és képregényes utalások legalább annyira játszák a főszerepet mint az animált idegen és a brit komikusok.

Tisztelgés
Hogyan tiszteg a Marvel Studios filmgyár a Marvel képregények ősatyjának, Stan Lee-nek?

Thor
Thor, az északi isten 1962 óta szerepel a Marvel képregények oldalain. 2011-ben saját mozifilmet kapott.

Az illuzionista (L'Illusioniste)
Egy valódi hagytékfilm. 18 évvel Jacques Tati halála után nemcsak vászonra került a forgatókönyve, de rajzolt alakként a főszerepet is eljátsza.

H.P. Lovecraft és a Halálos igézet
Nem H.P.Lovecraft műveiből készült, nem akar komor, komoly dark fantasy lenni, mégis az egyik legjobb Lovecraft-film.

Tiltott valóság (Zapreshchennaya realnost)
Újabb orosz sci-fi. Bárcsak hosszabb és ennélfogva érthetőbb lenne, akár a Lakott sziget.

Sherlock
Csak a kor változott. A helyszín, a stílus, a dedukció ugyanaz. 2010 egyik legjobb BBC sorozata.

Iron Man II. -
Érezd az Univerzumot

A Marvel Univerzum végre megjelenik a mozifilmekben is, nem kell többé elmagyaráznom, milyen is ez.

Öt nap az élet (5ive Days to Midnight)
Flashforward és Flashforward közt félúton

Véget ért a Lost
Kevéske gondolat azokanak, akik elveszve éreznék magukat az utolsó rész után.


>> Összes film


2010.11.06.

Iron Man II. - Érezd az Univerzumot


Emlékszem, mennyit dühöngtem 2003 táján, amikor megjelentek az század eleji képregényfilmek (Spider-Man, X-Men, Hulk, DareDevil). Mindegyik ugyanarról szólt. Egy sikeres képregénysorozatot próbáltak mozivászonra álmodni. Ám mivel nem várható el minden mozi szeretőtől, hogy a képregény világában is otthonosan mozogjon, úgy a filmek fele-kétharmada az alapok bemutatásával telt. Kicsoda a szuperhős civilben? Hogyan lett az, aki? Ki a főellensége? (Az X-Men esetében a többesszám indokolt.) A mozi maradéka pedig a megmérkőzésükről szólt. Nem csoda, hogy nemigen tetszett senkinek az a felhozatal.

Ami még inkább zavaró volt számomra, az univerzum-jelleg teljes mellőzése. Amikor a DC kiadó Superman, Batman sorozatai mellett a hatvanas években megjelent a Marvel kiadó több tucat szuperhőse (Spider-Man, Fantasztikus négyes, Hulk, Avengers), ezek nem csak önálló címként léteztek, hanem ezek a hősök ott, a Marvel valóságban ismerték egymást, átmászkáltak egymás lapjaiba, hogy együtt küzdjenek meg képregénycímek közt szintén ide-oda keringő ellenségekkel (Magneto, Dr. Doom és társaik). Ezt a korai Marvel filmekben nem lehetett megtenni. Nyilván a gázsi miatt. Ha már egy rakat pénzt fizettek Tobey Maguire-nek a Pókember alakításáért, nem akarták még tovább emelni az X-Men büdzséjét azzal, hogy akár egy pillanatra feltűntetik őt. Pedig a Marvel univerzumnak épp ez a lényege, hogy ha a Fantasztikus Négyesnek ügyvéd kell, kikérik Matt Murdock (Daredevil) jogi véleményét, és ha a Hulk sajtófotóst keres, esetleg Peter Parker (Spider-Man) fényképezi őt le. De az átjárás annyira tilos volt, hogy a Daredevil filmben feltűnő mellékszereplő, Ben Ulrich nem szerepel a Pókember filmekben, pedig ugyanabban a szerkesztőségben dolgozik, mint Perer Parker.

Ezt a vonalat törték meg a 2008-as Iron Man és Hulk filmek. Az Iron Man még csak egy tárgyi utalással ugyan, de berángatta a Marvel Univerzum egy másik szereplőjét. A rajongók nem kis döbbenettel fedezték fel Tony Stark (Iron Man) munkaasztalán Captain America pajzsát. Aztán a The Incredible Hulk végre elhozta a várva várt pillanatot. Igaz ugyan, hogy a legvégén, a főcímek után, de feltűnt benne Tony Stark. Ugyanaz a színész, ugyanaz a szerep. Akivel pedig társalgott, az Nick Fury volt, egy harmadik Marvel szereplő.

Ebből a szempontból érdekes az Iron Man II című 2010-es film. Az én szememmel nézve, mintha a 120 percnyi móka, dráma, akció, pusztítás mind mellékes lenne. Csupán átvezetés valami nagyobb durranáshoz. A film az első Iron Man mozi receptjét másolja. Nagyon kevés érzelem, nagyon sok robbanás és rombolás, szellemes szövegek. Adott egy nagyon veszélyes ellenfél. Egy esendő főhős, aki a páncélzatában mégis verhetetlen. Némi vargabetű az egyébként lineáris és rövid történetben. És a végére egy fél város lerombolása utáni diadal. Ám a 120 perc alatt szépen megtörténik valami másnak a felvezetése. Színre lép például Nick Fury a félszemű kormányügynök, a S.H.I.E.L.D. tagja. Munkatársa Natalia Romanova szintén Marvel karakter Black Widow (Fekete Özvegy) néven. A részecskegyorsító készítésekor ismét feltűnik Amerika Kapitány pajzsa. A film vége felé Starkot egy Avengers nevű csoport konzulenseként kérik fel. A stáblista után pedig, a Hulkhoz hasonlóan szintén egy snittet kapunk, egy kalapácsot látunk a sivatagban egy kráter mellett, ez Thor kalapácsa. Őt a Marvel Comics annak idején nem kitalálta, mint szuperhőst, hanem importálta a germán mitológiából.

Azoknak, akik nem tudnák, az Avengers (Bosszúállók, illetve a magyar képregényekben Bosszú Angyalai) egy Marvel Comics csapat, melynek modernkori változatában épp az imént felsoroltak kapnak majd helyet. Thor, Amerika Kapitány, Nick Fury, Vasember és a Fekete Özvegy. És, hogy mindezt mikor láthatjuk? 2012-ben. Ám addig még jön az Amerika Kapitány és a Thor mozifilm, melyekben valószínűleg fel-feltűnnek majd a többiek is. Végre elhozva a vászonra (DVD és Blu-ray lemezekre) a Marvel Univerzum érzést. Már csak arról kellene leszokniuk, hogy megölik a negatív figurákat. Az igazi, ötven éve megjelenő képregénysorozatokban nem csak a hősök, de az antihősök is halhatatlanok.

* Az eredeti Avengers: a Vasember, Thor, Ant-Man (Hangyaember), Wasp (Darázs), Hulk és Amerika Kaptány.


© 2001-2012 darkplant - impresszum és kapcsolat film