Kész átverés! - Kátrány és Toll 6. + Kátrány és Toll 2010 különszám

Jóból is megárt a sok - tartja a mondás. Még szerencse, hogy a Kátrány és Toll című önköltséges, magánkiadású képregénymagazin ritkán jelenik meg - mondogatom magamban három napja, amióta megkaptam a legújabb számot és különszámot. Kicsit szorongósra sikerült a kézbevételt megelőző pár este. Visszagondoltam arra, mennyit méltattam már ezt a kiadványt. S valljuk be: dicséretből is megárt a sok. Pontosabban nem árt, csak egy idő után nem lehet fokozni, illetve unalmassá válik.

Kátrány és Toll - 2010 különszám

A sors úgy hozta, hogy elsőként a KÉS 2010-es különszáma került a kezembe. Szertartásosan - ahogyan minden papírtermékkel teszem - kinyitottam valahol, beleszagoltam, majd rápillantottam az oldalra. Az első kockán, melyet szemügyre vettem, egy klasszikus vígjátéki snitt volt látható. Három rámás kép lóg a falon, kettő valódi kép, de a harmadik egy (feltehetően) férfialak, aki egy üres képkeretet tart maga elé. Ezzel a trükkel éri el, hogy az őt kereső szörnyeteg, ne vegye észre. Ősi kétdimenziós humor. A Scooby Doo sorozat használja évtizedek óta. A következő képsorokon aztán ez a típusú viccelődés folytatódott, egy perc alatt megvásárolt magának. Ledobtam magam egy székre és borítótól-borítóig olvastam a számot.

A történetről egy árva szót sem szeretnék ejteni. Legyen elég annyi mindenkinek, hogy a modern rémek az Alien és a Predator küzdenek meg a klasszikus horrorfilmek rémpofáival: Drakulával, a múmiával, a farkasemberrel stb. Amiről szót szeretnék ejteni, az a töméntelen mennyiségű humor, amelyet ez a huszonegynehány oldal tartalmaz. Szinte minden kockára jut egy vicc, vicces utalás, beszólás, kiszólás. Kezdve az első képkockától, amikor Drakula denevéralakban repül, de a háttérben feltűnik a Denevérember (Batman) logó, az utolsó képkockáig, melyet nem írok le, mert nem akarom lelőni a poént. Inkább elmondom, hogy a végkifejletről nekem a régi vicc jut eszembe, "A partizán naplója", melynek a csattanója az, hogy jön a csősz és mindenkit kizavar az erdőből.

Most következik az a rész, melynél ingoványos talajra tévedek: a fordító dicsérete. A Kátrány és Toll esetében folyamatosan ezt teszem, de nem tudok elmenni amellett, hogy mennyire sziporkázó a magyar változat. Összenézve az eredetivel*, azt kell mondjam, pontosan ott változtak az eredeti utalások, ahol szükség volt rá. Az Operaház Fannija, Cápali és Cápeti épp azok a nevek, melyekre szükség volt egy angol rím vagy a The Monkees együttes tagjainak neve helyére. Csak remélni tudom, hogy a nálam jóval fiatalabb olvasók is annyira agymosottak legyenek Száz Folk Celsius-szal, hogy értsék a PAFF! utalást vagy levágják Arnold (Schwarzenegger) nevét...

Az egyedüli, ami kívánnivalót von maga után, az a rajztechnika. Nem túl kidolgozott, időnként kifejezetten vázlatszerű, és egyszersmind nem is karikaturisztikus. Említhetném a Sam Kieth által rajzolt Aliens: Earth War című sorozat, melynek képi világa egyszerre igényes, de Kieth zseniális módon itt-ott komikussá teszi. Ám inkább szeretném felidézni Cziráki Gergely (CzG) emlékét. Amikor még hazánkban dolgozott, a Bíborhold (később Holdtölte) lap hasábjain nemegy vicces Alien karikatúrát láthattunk tőle. A KéT idei különszámának olvasgatása alatt folyton arra gondoltam, ej, ezt CzG-nek kellett volna megrajzolnia.

Kátrány és Toll 6. szám

A Kátrány és Toll hatodik száma talán először követte el azt a hibát, hogy húzóneveket pakolt a borítóra - minden érték nélkül. A régóta várt kiadványban most három rövid történetet kapunk, melyeket kimondatlanul ugyan, de az átverés téma köt lazán össze. A harmadik történet, egy velős és csattanós krimi, feledhető képi világgal. Az első történet az a tipusú átverős novella, melyben a szereplővel együtt az olvasót is átverik, ezáltal katarzishoz juttatva. Tökéletes sztori, hozzá tökéletesen illeszkedő rajzokkal. Ékes példája annak, amikor a nem realisztikus rajzolástechnika csak javára szolgál egy képregénynek. Tízpertíz.

A középső történettel viszont gondjaim voltak. Technikáját tekintve tökéletes, az alkotók nevei Frank Miller (Elektra, 300, Sin CIty) és Dave Gibbons (Watchmen) nevétől valamiféle garanciát vártam egy jó olvasmányra, és ezt nem kaptam meg. A húsevő szörnyek támadásán sem meglepődni, sem izgulni nem tudtam. Biztosan én vagyok már túl öreg, de ez tizenkettő egy tucat volt a számomra. Oké, elismerem, a megközelítés a hibás. Martha Washington neve, ismert lehet - de nem széleskörben az - a képregényrajongók közt. (Én sem olvastam.) A KéT hatodik számában megjelenő történet egy olyan életkép, pár oldalas extra, melyet az alkotók nagy műveik mellé szoktak írni/rajzolni a keményfedeles kiadványokba, vagy antológiákba. Ezért hiányzik belőlük a bemutatás, a háttér információk. Ám ettől még lehetne izgalmas vagy érdekes. E sztori olvasása közben azonban az egyetlen amit az űrhajósok, idegen lények látványa kiváltott belőlem, hogy kedvem támadt újra elolvasni Funky Koval kalandjait.

A három képes novella után, már szinte elmaradhatatlanul, Lenore zárja a mostani számot. Erről a történetről csak úgy tudok beszélni, hogy közben magamat lejáratom. Elsőre ugyanis nem értettem, mi baja a főhősnek a cicával. Napvilágnál derült ki, hogy lámpafénynél nem láttam a szimatoló feliratokat. A végére tehát szintén egy átverős történet került, ezúttal azonban az olvasó szemét verte át.

Zárszóként - immár hagyományszerűen - nem tudok fennkölt sorokat írni. Köszönöm, köszönjük ezt az újabb magyar nyelvű hézagpótlást, és várjuk a következőt.

* Eme írás azért váratott magára három napot, mert a gyűjteményemből elő kellett keresnem az eredeti változatot, és amikor szembesültem vele, hogy nekem ez nincs meg, az interneten kellett kutakodnom.

Weblap: > http://katranyestoll.uw.hu/
Ismertető az első számról: > Erős kezdés - Kátrány és Toll 1.
Ismertető a második számról: > A sötét oldal visszavág - Kátrány és Toll 2.
Ismertető az első különszámról: > KÉT és fél - Kátrány és Toll 2008. különszám
Ismertető a harmadik számról: > Kátrány és Toll 3.
Ismertető a negyedik számról: > Előzősáv - Kátrány és Toll 4.
Ismertető az ötödik számról: > Egy dermesztően jó szám - Kátrány és Toll 5.