A Hurok

Időutazással foglalkozó történetekkel foglalkozom.

Olyan ez, mint az elit és populáris, mint a magas- és mélykultúra. Komoly szakik azt állítják magukról, hogy ők tényleg tudományosan megalapozott fantasztikummal foglalkoznak. Ők aztán tényleg végiggondolják a lehetőségeket, paramétereket számolgatnak, kvantumfizikáznak, aztán a saját maguk által létrehozott és saját maguk által díjakkal elhalmozott lapokban olyan novellákat közölnek, melyeket már csak unalmában olvas el az ember. Ők azok, akik számtalanszor kijelentették, hogy ha valaki visszamehetne a múltba, akkor annak számára nagyon nem szabad megváltoztatni semmit, mert annak hatása van a jelenre. Ray Bradbury Mennydörgő robaj novellája az alapmű ezen képzelgések számára. Ezzel a fantáziálással egyetlen baj van: nem lehet évente más-más formában eladni a nagyközönség számára. Vannak olyan művek, melyek kiindulópontja az, hogy gonosz embertársaink visszautaznak az időben és a történelmet úgy változtatják meg, hogy abból nekik hasznuk legyen; erre jönnek a jók, egyfajta időrendőrség akik helyre teszik az illetőt és az emberiség múltját is. Nemere István 1984-ben írta meg Időtörés című regényét, a funkcionális analfabetizmus hajnalán, ezért a magyar nagyközönség ezzel a sémával Jean Claude Van Damme Időzsaru (1994) című filmjéből ismerkedhetett meg és természetesen ájult a pad alá, hogy "mekkoraötlettejóég!". A kérdés viszont ritkán merül fel: az időrendőrők tulajdonképpen megváltoztatják a múltat. Rendbe teszik úgymond. De mi van akkor, ha az történelem eredetileg úgy zajlott, hogy valaki egy pontról visszautazik a másikba, ott diktátor lesz, háború kerekedik, a hurok véget ér, mert a diktátor meghal és a Föld kicsit tisztább lesz, mert pár ezer ember meghal. Ha ez az eredeti történelemfolyás, akkor az Időrendőr tulajdonképpen maga követi el azt a beavatkozást, amelyet eredetileg megtilt. Ám ha ezt a kérdést feszegetni kezdenék, az olvasó/néző elaludna, unatkozna, mert az átlagos felfogásúak nem értenék.

Éppen ezért az időutazásos történetek mai napig legnépszerűbb formája az, amelyben a szerencsétlen főhős igenis megváltoztatja a múltat és ettől neki a jelenben jobb lesz. Ez egy hurok: az idő eltelik a kezdetektől egy pontig, aztán az olvasó/néző látja a múltat, ahol események történnek, aztán ismét a jelen, de már megváltozott körülményekkel. Akadnak alapkérdések

- Ki változtatja meg a múltat?
- Hogyan kerül oda vissza?
- Milyen hatása van a hurok végpontjára?
- Milyen körítéssel adjuk mindezt elő?
- Kinek a szemszögéből látjuk mindezt?

A komolytalanok
A legnépszerűbb film a témában a Vissza a jövőbe. Nem véletlenül: ez a legegyszerűbb. A hurok végéről indulunk a hősünkkel, véresen komolytalan események hatására kerül vissza a múltba és változtat azon, a hatás pedig mindent elsöprő happy end, McFly papa lúzerből sikeres író lesz, az egész család boldog, Biff pedig szolgasorba kerül. Nincs okoskodás, hogy a család életén kívül lehet, hogy minden más megváltozott és a kínai a világnyelv. Nincs fárasztó agyalás azon, hogy az időutazás pontosan hogyan is oldható meg. A néző szórakozik, boldog véget kap, és ezért megnézi a moziban, a tévében, a folytatásokat is, majd mindezt megveszi DVD lemezen, aztán Blue Ray lemezen is. Ezt hívják sikernek.

Most egy ici-picit csavarunk a dolgon: tegyük fel, hogy a cél a happy end, de azt nem olyan egyszerű elérni. Egyetlen nap alatt is számtalan dolgot teszünk, rengeteg döntést hozunk, amellyel befolyásoljuk a jövőnket. Legyen most úgy, hogy a történetet a hurok azon pontján kezdjük mesélni, amikor a főhős visszakerült a múltba. Dolgokat tesz, ezzel megváltoztatja a jövőt, de a néző nem boldog, mert nincs happy end. Nem nézi meg újra a filmet, nem veszi meg VHS, DVD majd BR változatban. Ezért aztán a történet újra kezdi a napot. A főhős más döntéseket hoz. Megint nincs száz százalékos boldogság. A nap pedig újra és újra elkezdődik, amíg a néző meg nem kapja a megfelelő, mosolygós véget. Ez az Idétlen időkig című film receptje, és vallja be mindenki bátra, működik.

Akik belehalnak a görcsös komolyságba

Az Idétlen időkig mintájára elkészült egy tévésorozat: a Daybreak (Időbe zárva). Kaszát kapott, mert nem nézték. A készítők ugyanis azt hitték, a recept másként is működik. A viccet kicserélték komolykodásra. Pedig ha a Hurkot elkezdjük komolyan venni, akkor nyögés lesz a vége. A populáris író elkezd az elit felé kacsintgatni, s egyúttal rengeteg olvasót/nézőt veszít. A Daybreak parádésan indul: egy exzsarut gyilkosság miatt vád alá helyeznek, bebörtönöznek, aztán újra kezdődik a napja és rájön, ha másként tesz dolgokat, más lehet a történet vége. És próbálkozik, majd megint, majd megint. Bill Murray körülbelül tízszer éli meg a napját a filmvásznon másfél óra alatt. A Daybreak főhőse 13 napot él meg 13 hét alatt. A legelvetemültebb rajongók türelmét, memóriáját is kikezdi a dolog. A negyedik résznél elkezdtek elpártolni a sorozattól, amelyet a hatodik epizód után levettek a műsorról.

Hagyjuk is a napok ismétlődését. A Vissza a jövőbe nagyon egyszerű szerkezetén változtassunk másképpen. Nem a jelenből indul a történet, hanem a múltból, onnan, amikor az események elkezdik megváltoztatni a végkifejletet. A történetet pedig ne annak a szemszögéből mutassuk, aki visszajön az időben és a hatásokat kiváltja, hanem egy úgymond mellékszereplő szeméből. Mit kapunk? A Donnie Darko című filmet és totális hisztériát. Mekkora nagy film! Micsoda ötlet! Kult! Toposz. Csak másként eladva és a nézők kajálják. Ráadásul azt hiszik, hogy happy end a vége, pedig, most komolyan, a megváltozatott jövőben a Patrick Swayze által alakított pedofil sikerember továbbra is él, ő a város atyja és a pincében továbbra is gyermekpornózik. Ez a nagy happy end? A folytatásban az S. Darko című filmben annak az ára, hogy Samantha életben maradjon az, hogy a gyermekgyilkos vallásik szektások is életben, tettük titokban maradjon.

De ugyanennyire kisiklott a Torchwood című brit tévésorozat második évadjának harmadik epizódja. A Darko filmekhez hasonlóan egy mellékszereplő változtatja meg a történelmet méghozzá az élete árán. A sablonokhoz képest van benne egy egészséges csavar, a hurok fontos pontja nem a múltban, hanem a jelenben van: A szereplőt múltból ellopják, hibernálják, majd a jövőből visszaküldik, hogy helyettesítse saját magát és ott a múltban meghaljon. Mindez nem menti meg a történtet attól, hogy nagyon sablonos és kiszámítható maradjon.

Elveszve

A Lost című tévésorozat tárgyalása e helyütt azért nem ildomos, mert még nem tudjuk, a különböző időkben zajló eseményekkel pontosan mi is a céljuk az írókkal. Ám kiemelendő egy epizód, a 4. évad 5. része, melyben Desmond időutazást tesz, a múltban meghagyja Pennynek, hogy egy bizonyos napon hívja őt fel. Megtörténik, ezért Desmond számára stabilizálódik a jelen és nem hal meg. A legjobb Lost epizód valójában egy a sorozattól független mini sci-fi. Egy egyszerű hurkos történet hatásos elemekkel (halál, az attól való félelem és a szerelem) megtűzdelve.

Nemrégiben egy hosszú listán melyen népszerű televíziós sorozatok egy-egy epizódját rangsorolták. Elég bugyuta ötlet, de Amerikában népszerű. (Valójában arra való, hogy a lehető legtöbb tévésorozatot megemlítsék, népszerűsítsék.) Ennek az első helyén a Doctor Who cím brit sorozat 3x 10 része végzett. A Blink (Pislogás) című epizód egy egészséges ötvözete a hurok típusú történeteknek (a jelent látjuk, a múltban történteket, melyek megváltoztatják a jelent, csak utalásokból kapjuk és a főszereplőkkel együtt kell rájönnünk a pontos sztorira), a horror elemeknek és a Doctor Who sírós-vidám történetmesélésének.

Akinek a cikkben említett filmek, sorozatok bármelyike tetszett, annak bátran ajánlom a többit, mert ugyanaz a kaptafa, más mesélő, más kameraállás, de az esszencia ugyanaz, így a katarzisunk is ugyanaz lesz. Igen, többes szám első személy. Ezen sorok írója nem tagadja, neki is századszor el lehet adni ugyanazt a Hurkot. Időtlen-időkig meg fogja venni.

--

A fenti sorokat a Donnie és S. Darko filmek megtekintése után írtam. Azóta a Lost-ról körvonalazódott, hogy egy hatalmas Hurok köré épül az egész mese. De ez semmi, mert elindult egy vadonatúj sorozat a Flashforward (A jövő emlékei), melyben ismét változik egy picit a nézőpont, de valójában egy önmagát beteljesítő hurokról van szó abban is. A Föld minden lakója elájul és látomást lát, melyben megelevenednek előtte, hogy mit fognak tenni pontosan hat hónap múlva. Egy nyomozás indul az ügyben, mely nyomozás tulajdonképpen teljesíti azokat a feltételeket, melyet az egyik nyomozó a jövőbetekintése során látott

A Hurok tehát továbbra is népszerű és elnyűhetetlen. Lehet örülni.