Családom és egyéb állatfajták (My family and other animals)

Az író

Gerard Durrell, Korfu, állatok, könyvek. Bajban vagyok, mert úgy érzem, még ennyit sem kéne leírnom, amikor a filmváltozatról szeretnék beszélni. Ám józanul végiggondolva be kell látnom, a mai világban, ahol egy élő adásban jakuzzizó senkiházi később évekig szerepelhet az életünkben úgy, hogy az igazán értékes embertársainkról hírt sem kapunk, mégiscsak illik megejtenem valamiféle bevezetőt.

Gerard Durrell a huszadik század egyik kiemelkedő alakja, akinek (mind szellemi, mind fizikai) öröksége a mai napig a Földgolyó egyik ékessége. Durrel Indiában született angol, aki tíz éves korában a családjával a görög Korfu szigetére költözött, ahol tanulmányozta és alaposan megismerte a helyi élővilágot - főként az állatokat. A második világháború visszaűzte a családot Angliába, ám Durrell ekkora már megtalálta a hivatását zoológus, természettudós, tévés narrátor lett. S nem utolsó sorban híres író. Munkássága számos területre kiterjedt hát: saját álletkertet hozott létre, de ami fontosabb állatkerti irányelveket fogalmazott meg, televíziós ismeretterjesztő filmeket forgatott. No, nem annyit, mint Richard Attenborough, de nem kevésbé érdekeseket. Ám a nagyközönség mégis leginkább a regényei által ismeri a nevét.

A könyv

A legismertebb regényei pedig a gyermekkori, korfui emlékek ihlette ciklus: a Családom és egyéb állatfajták, A halak jellemes, Istenek kertje stb. Az iró, brit mivoltát cseppet sem hazudtolva, ízes humorral mutatja be családját, a görög embereket, az angol ismerősöket, valamint Korfu kies szigetét és természetesen annak faunáját. A történetek ügyesen lavíroznak a természetrajz és a helyzetkomikumon alapuló fikció határán. A sziget élővilágát, az állatok viselkedését Durrell ugyanolyan részletességgel mutatja be, mint az emberek viselkedését. A tolvaj szarkák, vagy a kövek közt meglapuló pókok sem kevesebb, sem több említést nem kapnak, mint Durrell nyafka nővére, a bátyjai vagy a mama.

Az író - mert Durrell ez esetben narrátor - gyermeki ártatlansággal, szókimondással és az ebből fakadó gyerekszájas humorral kommentálja az emberek egymásra ható, egymással ütköző viselkedési formáit, mint a halak, madarak, emlősök jellemét. A legmulatságosabb mégis az, amikor ember és állat találkozik, főként a szerző fiatalkori énje jóvoltából. Például, amikor a gyufásskatulyából skorpiók özönlenek elő, vagy az ágy alól a pár paucs helyett egy nyuszipár pislog ki félénken.

A film

Ami sikeres azt feldolgozza a filmipar. Ez a modern természet törvénye. A legismertebb könyvéből a Családom és egyéb állatfajtákból még életében, 1987-ben tévésorozat készült. Pár éve, 2005-ben végre megjelent az egész estés filmváltozat is. Remélem, sosem tudjuk meg, milyen egy nem Durrell-hű feldolgozás. A BBC filmje mindenesetre az. A főszereplők - Mama, Leslie, Larrie, Margot és a kicsi Gerry - mind tipikusan angol karakterek, akik kirívóan fehér bőrükkel és fura, civilizált igényeikkel az első perctől kezdve elütnek a görög sziget társadalmától. A taxis Spiro, a kötekedő vámőr és az egyéb helybéliek autentikus görögök. A forgatási helyszín is eredeti, és a történetek, helyzetek, konfliktusok éppen olyan könnyfakasztóan vidámak, mint a könyv lapjain.

Nem volt nehéz elmerülni ebben a filmben és élvezni minden percét, mert egyszerűen jó film. Nincsenek eget és földet rengető digitális effektusok, nincsen akció, izgalom, sem mélyre ható, szívfacsaró dráma. Nincsenek alpári viccek, sem oknélküli meztelenség, de még hatásvadász, gyermekeket megragadó bugyuta meseszerűség sem, mégis nagyszerű szórakozást nyújt a film. Mert bájos, vicces és nem több, mint ami odakint van a falainkon túl: természetes. Ez Durrell könyvének és most már a belőle készült filmnek is a titka.

A filmadaptáció természete az, hogy nem tudja szó szerint visszaadni a könyv minden pillanatát. A modern kor dramaturgiájának mindhárom alapelvét felhasználták ennek a filmnek a megírásakor is. Az eredeti történetből kihagytak annyit, hogy beleférjenek másfél órába. Ez érthető. Másrészt a történethez hozzáírtak olyan pillanatokat, amelyek a könyvben nem voltak benne, de feldobják a képi világot, mozgalmassá teszik azt. Ezzel sosem értettem egyet. Akkor már inkább hagytak volna meg az eredeti anyagból többet. Amit azonban szomorúan láttam, hogy a készítők nem reménykedtek abban, hogy a film sikeres lesz és majd folytatni tudják, ezért néhány jelenetet áthoztak más könyvekből is, legfőképpen a filmet lezáró részt, amikor is a készülő háború miatt a család visszaköltözik Angliába. Ez az epizód eredetileg Az istenek kertje végén szerpel, nyilvánvaló tehát, a filmnek nem lesz folytatása. Sajnos.

Kérdés lehet, hogy a szerző mennyire lehetne elégedett könyvének adaptációjával. Ki szeretné egyáltalán látni, amint egy kisfiú az ő gyermek-énjét formálja meg a képrenyőn? Elképzelhető, hogy eleve nem szeretett volna semmilyen feldolgozást, ezért készülhetett el a film csak tíz évvel a halála után. A lényeg azonban, hogy mi megnézhetjük, olvasni nem szerető generációnknak is ajánlhatjuk, odaadhatjuk, szórakozzanak ők is.

A hangoskönyv

Az új idők új szelei nemcsak filmes feldolgozását hozzák a sikeres könyveknek. Az olvasni nem szeretők, az elfoglaltságuknál fogva nem tudók vagy a látásproblémások számára is illik megadni egy-egy jó regény zamatát, történetét. Azokról nem beszélve, akik - hozzám hasonlóan - az elolvasott remekműveket szívesen nézik, hallgatják mások interpretálásában, legyen az akár film, színház, rádiójáték vagy hangoskönyv.

Nos, a Hangoskönyv Kft. Jóvoltából Durrell két könyve is megjelent hallgatható könyv formátumban. Mind a Halak jellemét mind a Családom és egyéb állatfajtákat Szacsvay László olvassa fel. A színművész hangja tökéletes választás volt ezen regényekhez, és ő hálásan különféle hanghordozásokkal, lassításokkal-gyorsításokkal választja szét a szereplőket, varázsolja elénk a különféle jellemeket.

A hangoskönyvek egyetlen problémája a mai kor betegsége: a ragaszkodás az elavult médiumokhoz. A CD lemezre maximum 74 perc hanganyag fér (kettőre 148), így egy korongra természetesen a legjobb színész sem képes felmondani egy egész könyvet. Az egy lemezes Családom és egyéb állatfajták hangoskönyv ennélfogva csak fejezeteket tartalmaz Durrel regényéből, méhgozzá csak a kisebbik részét. Így sajnos akármilyen élvezetes is Szacsvay László előadása, aki az igazi, teljes élményre vágyik, el kell olvasnia könyvet. A Halak jelleme már két lemezes, így egy picit jobb a helyzet, de még mindig nem a teljes regényt kapjuk. Mégis csak dícsérni tudom a kiadó munkáját és remélni tudom, a többi Durrel regény is napvilágot lát hamarosan.