
Vetítőszoba
Nyomtalanul (A Pretty Little Liars és egy kis krimitörténelem)
17 évesek. Inni nincs joguk, de hatalmas terepjárékat vezetnek. Ez Amerika. És hazudnak, mint a vízfolyás. Ez meg a világ.
Attack the Block
Invázió a Palánk utcában.
Paul
A Fanboys után itt egy újabb road-movie, melyben a filmes és képregényes utalások legalább annyira játszák a főszerepet mint az animált idegen és a brit komikusok.
Tisztelgés
Hogyan tiszteg a Marvel Studios filmgyár a Marvel képregények ősatyjának, Stan Lee-nek?
Thor
Thor, az északi isten 1962 óta szerepel a Marvel képregények oldalain. 2011-ben saját mozifilmet kapott.
Az illuzionista (L'Illusioniste)
Egy valódi hagytékfilm. 18 évvel Jacques Tati halála után nemcsak vászonra került a forgatókönyve, de rajzolt alakként a főszerepet is eljátsza.
H.P. Lovecraft és a Halálos igézet
Nem H.P.Lovecraft műveiből készült, nem akar komor, komoly dark fantasy lenni, mégis az egyik legjobb Lovecraft-film.
Tiltott valóság (Zapreshchennaya realnost)
Újabb orosz sci-fi. Bárcsak hosszabb és ennélfogva érthetőbb lenne, akár a Lakott sziget.
Sherlock
Csak a kor változott. A helyszín, a stílus, a dedukció ugyanaz. 2010 egyik legjobb BBC sorozata.
Iron Man II. - Érezd az Univerzumot
A Marvel Univerzum végre megjelenik a mozifilmekben is, nem kell többé elmagyaráznom, milyen is ez.
Öt nap az élet (5ive Days to Midnight)
Flashforward és Flashforward közt félúton
Véget ért a Lost
Kevéske gondolat azokanak, akik elveszve éreznék magukat az utolsó rész után.
Roncsformerz
Elkészült a Transformers mozifilm második része. De minek?
>> Összes film
|
 |

2008.03.31.
A szélhámosok untermanjai meghalnak ugye? Gattaca
Gattaca egy felsőfokú kiképzőintézmény, kutatótelep, ahová csak a legjobbak juthatnak be.
És a bejutott legjobbak legjobbjai vehetnek csak részt a kiemelt programokban, mint például
a Jupiter-hold expedíció. A legjobbak azonban nem a tudásukban, nem is képességeikben a
legjobbak. Még csak nem is vagyoni, faji, felekezeti vagy nemi alapon választják ki
őket. A szelekció alapja a genetika. És ez teszi a Gattaca című filmet, Andrew Niccol alkotását
sci-fivé.
A tudományos fantasztikum sosem akart többet, mint feltárni a lehetséges jövőképeket
a kor embere előtt, ám ezekben a történetekben akár kijut az ember a világűrbe, akár
megoldja az időutazás problémáját, akár apróra kicsinyítik, hogy beadhassák a véráramba
valójában mindig a már létező vagy létezett emberi problémákat boncolgatták.
A Gattaca című film világában az emberek minősítésének alapja az, hogy a feltérképezett
génállományból meg tudják mondani, mennyi ideig fog élni és ezáltal a rendszer, a társadalom
betagozza őket, mennyire érdemes az oktatásukra, gyógytásukra, ellátásukra fordítani. A
film hőse Vincent várhatóan harminc évig fog élni, ezért nem tartják őt érdemesnek
semmire, űrhajósnövendéknek sem veszik fel. Ő azonban, mint az utópiatörténetek hősei
általában küzdeni kezd a rendszer ellen. Egy genetikailag tökéletes, ám kerekesszékhez
kötött férfi azonosságát veszi fel, használja haját, bőrét, vérét, vizeletét, hogy nap
mint nap elhitesse az ellenőrzőrendszerekkel, hogy ő magasabb rendű és alkalmas
űrhajósnak.
Minden a legnagyobb sínen halad, de akkor nem lenne történet, így Vincent indulása előtt
egy héttel gyilkosság történik Gattacán, amely a rendőrök megjelenését és az ellenőrzések
szigorítását hozza. Vincent hibázik és megindul ellene a hajtóvadászat, bár a kopók
még nem tudják pontosan kit is keresnek.
Érdekes film a Gattaca. Pontosan azért, mert semmi érdekes vagy új nincs benne. Az utópiák
Huxley vagy Orwell tollvonásaitól kezdve Logan futásán és AEon Flux még gyorsabb futásán
keresztül mind az egységes és irányító rendszer és az ellene küzdő, magányos hősről szólnak.
Logan csak az életét félti, AEon a megdönteni kívánja az uralmat, de az alapszituációjuk
mégis ugyanaz, ahogyan Vincent célja is világos, kijutni az űrbe, ennek módja viszont
a rendszer kijátszása. A Gattaca másik erős merítése a szélhámos sodródása az események
árjával és folyamatos előremenekülése. A tehetséges Mr. Ripley épp egy ilyen személyiséget
mutat be. Matt Damon kiválóan hozza a kisember figuráját, aki sok gyakorlással és kitartással
eléri, hogy másnak higyjék őt, aki valójában, magasabb körökből valónak, makulátlannak.
De hibázik, vagy a sors ellene játszik, ezért kénytelen ölni, hazudni, csalni és egyre
jobban elmélyedni a mocsárban. Ethan Hawke a Gattacában ugyanilyen karaktert formál.
A várható élettartama harminc év. Sok vesztenivalója nincs, belebújik hát a rokkant
Jerome bőrébe, személyazonosságába. De hibázik és kénytelen verekedni, menekülni, hazudni.
Természetesen más filmekkel is összevthető a Gattaca, ám a Mr. Ripley mégiscsak adta magát,
ugyanis mindkettőben markáns mellékszerepet alakít Jude Law. És szegény mindkettőben
csúfos halált hal. A szélhámosok untermanjai már csak ilyenek, meghalnak, ugye? A Gattaca
ezen a két fontos szálon kívül még magába csempész egy pici családi drámát, egy kis
csöpögős románcot és egy hajszálnyival erősebb bűnügyi vonalat. Mivel a néző tudja, hogy
nem Vincent ölte meg az aligazgatót, a történet kevésbé sodró részeinél elgondolkozhat
és megpróbálhatja kideríteni, ki az igazi tettes.
A Gattaca tehát a fentieket ötvözi és ha nem lenne tudományos és fantasztikus az alapfelütése,
akkor alig lenne más mint a Mr. Ripley. Így azonban egy közönségkedvenc (aki látta, nem nagyon
tud nem pozitívan beszélni róla) alkotás, amely még sokáig beszédtéma lesz a műfaj kedvelői
között.
|